Bejegyzés

Bár a magnézium, vagy ahogy régen nevezték, „kesereny” az emberi szervezet számára elengedhetetlen ásványi anyag, viszonylag keveset hallani róla.

Elsősorban idegrendszerünkkel kapcsolatban szokás emlegetni, ám központi szerepet játszik a fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere és a szív- és érrendszer működésében, az emberi testben megtalálható 25-30 gramm magnézium tartalom 50-60%-a pedig a csontok részét képezi.

Mind belsőleg, mind külsőleg elengedhetetlen pótlása, hiszen hiánya – sokoldalúságából eredően – számtalan módon nehezítheti meg életünket. Read more

A szorongás és a stressz a mellékvesék válaszát váltja ki, ami viszont közvetlen hatással van az egész hormonrendszerünkre….felboríthatja a havi ciklust, PMS tüneteket idézhet elő, és minden női problémát, meglévő betegséget képes felerősíteni, ha nem vigyázunk.

Azt is tudjuk, hogy a stressz számos immunhiányos rendellenességet eredményezhet, beleértve a csökkent limfocitákat (ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek védelmet biztosítanak a vírusos fertőzések ellen). Ez a folyamat a gyulladáskeltő citokinek szintjének növekedéséhez vezethet.

Read more

Az alvászavarok kialakulásához nagy részben nem megfelelő életmódunk tehető felelőssé… Míg az ember korábban tiszteletben tartotta a természet változásait, az évszakok, a világosság és a sötétség váltakozását, és ehhez igazította a saját életritmusát, napjainkban ez már egyáltalán nincs így. Elég megnyomni egy gombot, és a fény lehetővé teszi a féktelen éjszakázást. Ekkor pedig biológiai óránk működését zavarjuk meg.

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik (pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban; vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozás akár a 1,5 fokot is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

Read more

Ebben a cikkben elolvashatod, mindazt, amit tudnod kell a MELATONINRÓL. Ez a hormon jóval több mint csupán az alvást segítő hormon. Azt is már régóta tudjuk, hogy nagyon fontos antioxidáns, de ez még nem minden!

A melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, de a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízásra. A feltörekvő tudomány azt sugallja, hogy ez megóvhatja genetikai anyagunkat és megóvhat az életkor okozta leépüléstől.

Read more

„Ha egészséged van, akkor mindened megvan. Ha nincs egészséged, akkor semmi másnak nincs jelentősége.” Augusten Burroughs

Szeretném elismerésemet és tiszteletemet kifejezni minden életmentő és megelőző lépésért, melyet a saját és a körülötted lévők egészségének megóvása érdekében teszel. Talán ijedtnek és elszigeteltnek érzed magad most otthon, de az a döntés, hogy követed a közegészségügyi irányelveket szó szerint sokak életét mentheti meg- és nem csak az idősebbekét… Sok körülöttünk lévő, idős és fiatal olyan krónikus állapotban él, amely veszélybe sodorhatja őket (pl. autoimmun betegségük van). Read more

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre.

Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.

Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?

Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást.

E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban.

Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve agonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat.

A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Hogyan és mire hat a szerotonin?

Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk.

A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).

A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.

Agyi egészség

A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.

Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.

Ha nincs elég a szerotoninból…

A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében.

Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.

A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel.

Az immunrendszer aktiválása esetén – például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is – a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.

A mellékvese fáradtság következményei szerteágazóak és egyénenként nagyon különbözőek lehetnek…

Az állapot felméréséhez és a megoldás kereséséhez szakemberhez érdemes fordulni.

<< Előző: A mellékvese fáradtság és a kortizol

Mi történik akkor, ha stressz ér minket?

Amikor stressz ér minket, a mellékvese azonnal megemeli a kortizol szintet a vérünkben. Ez az ún. anti-stressz hormon védi ki a stresszt. Ha ez a mechanizmus nem működne, az végzetes volna!

Csakhogy ez azonnali következményekkel járhat, főleg, ha huzamosabb ideig vagyunk kitéve stresszhatás(ok)nak. Már egy rövidebb idig tartó magas kortizol szint is okozhatja pl.  a menstruáció korábbi érkezését, ha egy vizsgaidőszakon vagyunk túl vagy ha a munkahelyünkön éppen határidős zárás van.

A mellékvese fáradtság kezdeti vagy azt megelőző stádiumában magas a kortizol szint, hiszen a szervezet így tudja ellensúlyozni a stressz negatív hatásait.

Viszont ha tartósan magas a kortizol szint a szervezetben, annak előbb-utóbb komoly nemkívánatos következményei lesznek. Például az, hogy a kortizol blokkolja a progeszteron sejtbe jutását, ami egyenes út az ösztrogén-dominanciához. Mivel a kortizolt a szervezet progeszteronból állítja elő, ezért közös receptoruk van a sejteken. Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy krónikus stressz alatt a rendelkezésre álló progeszteron mennyisége csökkent lesz és még az a mennyiség is, ami rendelkezésre áll, nem fog tudni bejutni a sejtekbe, mert azt a kortizol blokkolja.

Mi történik velünk, ha krónikus stressz alatt élünk?

Az iparosodott világban a számok azt mutatják, hogy mire egy nő eléri a harmincas évei végét, valamilyen fokú mellékvese fáradtsága van. Ez köszönhető az életmódunknak,  a folyamatos megfelelési kényszerben való élésünknek és sokszor az anyagi bizonytalanságnak.

Amikor a mellékvese hosszan tartó stressz következtében már nem képes elegendő kortizolt termelni, hiszen ebben a folyamatos pluszmunkában kezd kifáradni, a kortizol szintünk nem magas, hanem éppen ellenkezőleg túl alacsony lesz.

Azaz a mellékvese fáradtság nevű állapot arról szól, hogy a mellékvese mirigyei képtelenek a normális funkciójuk ellátására, nevén nevezve a legnagyobb problémakört: képtelen tovább elegendő mennyiségű kortizolt (anti-stressz hormont) termelni. A legjellemzőbb tünetei ennek a krónikus fáradtság, az érzékenység és a depresszió.

Mivel a szervezet mindenképpen törekszik a stressz kivédésére (mert ez életmentő, azaz ez az első! és ezt nem tudjuk befolyásolni), a progeszteronból állít elő kortizolt, hiszen előbbi a kortizol előanyaga. Így a női ciklus azonnal borul; ez lehet az egyik oka az ösztrogén dominanciás állapotnak vagy annak, ha ez az állapot a megfelelő kezelés ellenére sem javul. Ugyanis mindjárt látni fogjuk, hogy mellékvese fáradtság esetén több élettani funkciónk helyes működése is akadályoztatva van, így átfogóbb segítségre van szükség.

Evolúciós szempontból vizsgálva, amikor egy női szervezet erőteljes stressz hatásoknak van kitéve, egyfajta önvédelmi mechanizmus az, ami ilyenkor meggátolja az ovulációt, hogy, ezáltal a szervezet meggátolja a teherbeesést. Krónikus stressz alatt álló nőnek az evolúció nem szán gyermeket, mert az így fogant gyermek életképtelen lehet vagy pedig az anya lesz képtelen a felnevelésére.

Mit okoz a stressz a szervezetünkben? 

Lássuk röviden a stresszre adott testi reakcióinkat!

Egy példán keresztül fogjuk szemléltetni, mi a stresszre adott válaszunk hormonális szemszögből vizsgálva:

A  munkahelyen a főnökünk ránk kiabál.

A hipotalamuszunk jelez a hipofízisnek, hogy termeljen ACTH-t! Az ACTH stimulálni fogja a mellékvese velőállományát, hogy állítson elő adrenalint (energia biztosítása érdekében) és a kéregállományát arra, hogy állítson elő kortizolt (anti-stressz)!

A kortizol szintünk ezáltal megemelkedik, aminek a hatására az elraktározódott glikogén cukorrá való átalakulása következik be (több cukor „üzemanyag” a sejteknek)!

Az adrenalin hatására a szívverés szaporodik!

A magas kortizol miatt izzadni kezdünk!

Izmaink befeszülnek, részben a kortizol, részben az adrenalin miatt!

Az emésztésünk lelassul, mivel gyomortájéknál csökken a vérellátás, egyéb fontosabb szövetek javára!

A húgyhólyagunk és a végbelünk izomzata elernyed!

Gondoljunk bele egy pillanat erejéig, hogy ha ez ritkán fordul elő és rövid ideig tart, akkor nem fog komoly gondot okozni! A kortizol szint hirtelen az égbe szökik, majd amint megszűnik a stressz-állapot, a főnök lecsillapodik és esetleg elnézést kér, a kortizol szintünk le is esik, és a fentebb írt folyamatok abbamaradnak.

De mi van akkor, ha a főnököm órákon át és napi rendszerességgel teszi mindezt velem? Nos, akkor van baj! Akkor bizony előbb-utóbb ki fog fáradni a mellékvesénk!

<< Előző: Mikor árt meg a stressz? Folytatás: A kortizol >>

Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.

A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt:

  • Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
  • Szabályozza az inzulint és a glükózt
  • Szerepe van az immun funkciókban
  • Választ ad a gyulladásokra
  • Szabályozza az anyagcserét

A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.

Jó példa erre a 3. trimeszteres kismama vagy egy élsportoló is. Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a szervezet.

De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.

Mit tesz értünk a kortizol?

Normalizálja a vércukor szintet: a kortizol megemeli a vércukorszintet, annak érdekében, hogy a sejtek több „üzemanyaghoz” jussanak egy megterhelő, stresszes szituációban. Ez a stresszhelyzet fizikai túléléséhez szükséges.

A kortizol párhuzamosan dolgozik a hasnyálmirigy inzulinjával, annak érdekében, hogy a sejtek elegendő glükózt (energiát) vehessenek fel. Bármikor, amikor az emberi szervezet stresszhelyzetbe kerül, nagyságrendekkel több energiára van szüksége a túléléshez és ezt a kortizol biztosítja.

Gyulladásgátlás: a kortizol egyik legfontosabb feladata a gyulladáscsökkentés. Képzeljük el amikor például belelépünk egy gödörbe és kificamodik a bokánk. Ilyenkor szinte azonnal megdagad a boka területe, bepirosodik, forró és fáj.

Ekkor a szervezetben nagy mennyiségű kortizol kiválasztódás kezdődik, azaz beindul az ún. „gyulladás-gátló válasz”.  Ennek célja, hogy a kortizol megszüntesse a gyulladást az érintett területen, azaz megszűnjön a dagadás és a pirosság.

De említhetnénk a szúnyogcsípést is, mert amikor megcsíp minket a szúnyog, ha nem lenne elegendő rendelkezésre álló kortizol a szervezetünkben, a szúnyogcsípés egyre csak terjedne, növekedne, pirosodna, dagadna.

A kortizol tartja kordában és kontroll alatt a szervezetben a gyulladásokat, legyen az sérülés miatti, allergia miatti vagy épp autoimmun betegség miatti gyulladás.

Immun szupresszió: azok az emberek, akik krónikus stresszben élnek, azaz tartósan és kórósan magas a kortizol szintjük, igen előnytelen helyzetben vannak immunrendszer szempontból. A kortizolnak ugyanis hatása van az immunrendszer és az immun-reakciókban résztvevő legtöbb sejtre, főleg a fehérvérsejtekre.

A tartósan magas kortizol képes elnyomni a limfocitákat, a fehérvérsejtek irányítóit (lecsökkentve a szaporodási sebességüket és növelve a programozott sejthaláluk sebességét). Ezen kívül más fehérvérsejt típusokat, mint az NK (natural killer) sejteket, a monocitákat, makrofágokat és a hízósejteket is elnyomja.

Ez azért jelent gondot, mert ezek a fehérvérsejtek volnának hivatottak megvédeni szervezetünket a „betolakodók” ellen.

Így nem is csoda, hogy amikor krónikus stressz alatt vagyunk vagy szintetikus kortikoszteroidokat szedetnek velünk, könnyebben megbetegszünk, hiszen az immunrendszerünk „honvédelmi katonái” el vannak nyomva.

Érszűkület: a kortizol képes összehúzni a közepes artériákat. Azok, akiknél alacsony a kortizol szint (lásd előrehaladott mellékvese fáradtság), alacsony vérnyomástól is szenvednek. Ezért egy kielégítő kortizol szint képes volna fiziológiailag emelni a vérnyomáson.

A stressz fiziológiája: a mellékvese fáradtságban szenvedők képtelenek tolerálni az őket érő stresszt, ami azt eredményezi, hogy sokkal komolyabb stressznek teszik ki magukat. Ahogy a stressz szintje emelkedik, egyre több kortizol kiválasztódására volna szükség.

Amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!

<< Előző: Akut vagy krónikus stressz? Folytatás: Kimerültség – krónikus fáradtság – mellékvese fáradtság >>>> >>

A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére:

  • Mineralokortikoidok (legfőbb: aldoszteron): a szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. A stressz növeli az aldoszteron kibocsátást, ami nátrium visszatartást okoz, ami pedig ödémát és magas vérnyomást. Közben a kálium és a magnézium szintek csökkenésbe kezdenek, és mivel a magnézium több, mint 300 enzim-reakcióban veszt rész a testben, ez a magnézium hiány olyan patológiai állapotokhoz vezethet, mint a szívritmuszavar.

 

  • Glukokortikoidok: többek között szabályozzák az anyagcserét, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében. A legfontosabb glukokortikoid a kortizol.

Amikor stressz alatt vagyunk, szervezetünk kortizol előállítására kényszerül annak érdekében, hogy felkészülhessünk a minket érő stresszre. Ha a kortizol szintünk túl alacsony, nem leszünk képesek megbirkózni a stresszel, így fog kialakulni a mellékvese-fáradtság. Ezért van az, hogy a kortizolt „stressz-hormonnak” vagy “anti-stressz-hormonnak” is hívják.

 

  • Nemi hormonok (főleg androgének): kis mennyiségben, az összes nemi hormonunkat képes előállítani, de leginkább az androgéneket.

A mellékvese fáradtság kialakulásának legklasszikusabb okai

A krónikus stressz fogalma igen jól ismert és gyakran emlegetett a nyugati társadalmakban. A leggyakoribb stresszorok a munkahelyi nyomás, a munkahelyváltás, egy szerettünk elveszítése, költözés, házasságbeli problémák, és így tovább…

A mellékvese fáradtság akkor következik be, amikor a minket érő stressz mennyisége meghaladja a testünk ellensúlyozó és helyreállító képességét.

További stresszorok, amelyek hosszútávon mellékvese fáradtságot okozhatnak:

  • Harag
  • Krónikus fáradtság
  • Krónikus betegség
  • Krónikus fertőzés

Az egyik leginkább alábecsült okozó a krónikus és sokáig elhúzódó fertőzés, amely folyamatosan gyulladáscsökkentésre kényszeríti a szervezetet. Ilyen fertőzés előfordulhat és jelen lehet anélkül, hogy diagnosztizálnák és konkrét jelei volnának! A leggyakoribbak a paraziták és a bakteriális fertőzések, mint a Giardia és a Helicobacter pylori. Szűrésükre laborvizsgálattal vagy biorezonanciás állapotfelméréssel kerülhet sor.

  • Krónikus fájdalom
  • Depresszió
  • Túlzásba vitt testedzés
  • Félelem és vétkesség érzése
  • Glutén intolerancia
  • Alacsony vércukor
  • Felszívódási zavarok
  • Emésztési zavarok
  • Méreganyagoknak való kitettség
  • Boldogtalan párkapcsolat
  • Krónikus és erős stressz
  • Műtét
  • Túlóra
  • Alvásmegvonás
  • Túlzott cukorfogyasztás
  • Túlzott koffeinfogyasztás

Szervezetünk stressz-kezelő mechanizmusa

A stressz kezelés (legyen az fizikai vagy érzelmi) életben maradásunk alapvető feltétele. Testünk rendelkezik egy sor stressz-modulációs rendszerrel és ezeknek az irányító központja a mellékvese. Amikor a mellékvese diszfunkcionálissá válik, fárad, testünk képessége arra, hogy kezelje, azaz megbirkózzon a stresszel, lecsökken.

<< Előző: A stressz fogalma Folytatás: Akut és krónikus stressz >>