Bejegyzés

Bár a magnézium, vagy ahogy régen nevezték, „kesereny” az emberi szervezet számára elengedhetetlen ásványi anyag, viszonylag keveset hallani róla.

Elsősorban idegrendszerünkkel kapcsolatban szokás emlegetni, ám központi szerepet játszik a fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere és a szív- és érrendszer működésében, az emberi testben megtalálható 25-30 gramm magnézium tartalom 50-60%-a pedig a csontok részét képezi.

Mind belsőleg, mind külsőleg elengedhetetlen pótlása, hiszen hiánya – sokoldalúságából eredően – számtalan módon nehezítheti meg életünket. Read more

A szorongás és a stressz a mellékvesék válaszát váltja ki, ami viszont közvetlen hatással van az egész hormonrendszerünkre….felboríthatja a havi ciklust, PMS tüneteket idézhet elő, és minden női problémát, meglévő betegséget képes felerősíteni, ha nem vigyázunk.

Azt is tudjuk, hogy a stressz számos immunhiányos rendellenességet eredményezhet, beleértve a csökkent limfocitákat (ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek védelmet biztosítanak a vírusos fertőzések ellen). Ez a folyamat a gyulladáskeltő citokinek szintjének növekedéséhez vezethet.

Read more

Az alvászavarok kialakulásához nagy részben nem megfelelő életmódunk tehető felelőssé… Míg az ember korábban tiszteletben tartotta a természet változásait, az évszakok, a világosság és a sötétség váltakozását, és ehhez igazította a saját életritmusát, napjainkban ez már egyáltalán nincs így. Elég megnyomni egy gombot, és a fény lehetővé teszi a féktelen éjszakázást. Ekkor pedig biológiai óránk működését zavarjuk meg.

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik (pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban; vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozás akár a 1,5 fokot is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

Read more

Ebben a cikkben elolvashatod, mindazt, amit tudnod kell a MELATONINRÓL. Ez a hormon jóval több mint csupán az alvást segítő hormon. Azt is már régóta tudjuk, hogy nagyon fontos antioxidáns, de ez még nem minden!

A melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, de a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízásra. A feltörekvő tudomány azt sugallja, hogy ez megóvhatja genetikai anyagunkat és megóvhat az életkor okozta leépüléstől.

Read more

„Ha egészséged van, akkor mindened megvan. Ha nincs egészséged, akkor semmi másnak nincs jelentősége.” Augusten Burroughs

Szeretném elismerésemet és tiszteletemet kifejezni minden életmentő és megelőző lépésért, melyet a saját és a körülötted lévők egészségének megóvása érdekében teszel. Talán ijedtnek és elszigeteltnek érzed magad most otthon, de az a döntés, hogy követed a közegészségügyi irányelveket szó szerint sokak életét mentheti meg- és nem csak az idősebbekét… Sok körülöttünk lévő, idős és fiatal olyan krónikus állapotban él, amely veszélybe sodorhatja őket (pl. autoimmun betegségük van). Read more

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre.

Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.

Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?

Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást.

E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban.

Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve agonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat.

A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Hogyan és mire hat a szerotonin?

Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk.

A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).

A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.

Agyi egészség

A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.

Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.

Ha nincs elég a szerotoninból…

A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében.

Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.

A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel.

Az immunrendszer aktiválása esetén – például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is – a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.

A mellékvese fáradtság következményei szerteágazóak és egyénenként nagyon különbözőek lehetnek…

Mivel a kortizolnak számos létfontosságú feladata van az emberi szervezetben – többek között, de nem kizárólagosan!!! akkor, amikor stresszhatás alatt állunk, a mellékvese funkció csökkenése több élettani funkciót érint. A kortizol ugyanis

  • szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat,
  • szabályozza az inzulint és a glükózt, így a vércukor háztartást,
  • szabályozza az immun funkciókat,
  • választ ad a gyulladásokra,
  • szabályozza az anyagcserét.

Read more

A mellékvese fáradtság, az az állapot, amikor a mellékvese már nem bír elegendő kortizolt, és más hormonokat – melyekről szó lesz – megtermelni. Ez az állapot mindig fokozatosan alakul ki, azaz különböző klasszikus stádiumai vannak, hiszen a szervezet végig igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel. Read more

Mi történik akkor, ha stressz ér minket?

Amikor stressz ér minket, a mellékvese azonnal megemeli a kortizol szintet a vérünkben. Ez az ún. anti-stressz hormon védi ki a stresszt. Ha ez a mechanizmus nem működne, az végzetes volna!

Csakhogy ez azonnali következményekkel járhat, főleg, ha huzamosabb ideig vagyunk kitéve stresszhatás(ok)nak. Már egy rövidebb ideig tartó magas kortizol szint is okozhatja pl.  a menstruáció korábbi érkezését, ha egy vizsgaidőszakon vagyunk túl vagy ha a munkahelyünkön éppen határidős zárás van.

Read more

Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ám amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet a mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni. Read more

A mellékvese fáradtság kialakulásának legklasszikusabb okai

A krónikus stressz fogalma igen jól ismert és gyakran emlegetett a nyugati társadalmakban. A leggyakoribb stresszorok a munkahelyi nyomás, a munkahelyváltás, egy szerettünk elveszítése, költözés, házasságbeli problémák, és így tovább…

A mellékvese fáradtság akkor következik be, amikor a minket érő stressz mennyisége meghaladja a testünk ellensúlyozó és helyreállító képességét.

További stresszorok, amelyek hosszútávon mellékvese fáradtságot okozhatnak:

  • Harag
  • Krónikus fáradtság
  • Krónikus betegség
  • Krónikus fertőzés

Read more

Egy igen érdekes és új terület a mellékvese fáradtság vagy más néven hypoadrenia kutatása és megértése. A felnőtt lakosság komoly százaléka szenved tőle, mégis Magyarországon még csak nem is nagyon diagnosztizálják az endokrinológusok.

Állandó fáradtságérzés, krónikus fáradtság, kimerülés…ugye nagyon gyakori? Ha segítséget kérünk, jobb esetben is csak azt a tanácsot kapjuk, hogy pihenjünk, ne éljünk stresszesen, de a legtöbb esetben nem kapunk kézzel fogható, konkrét és hatékony tanácsokat a hogyanról, a tüneteink okairól – hogy megérthessük, mi történik velünk, hogyan jutottunk el ebbe az állapotba -, a megoldási lehetőségekről pedig még kevésbé…

Pedig ezzel komolyan kell foglalkoznunk! Lássuk miért! Read more

A stressz fogalma

Lássuk a stressz alapjait Selye professzor kutatási eredményei alapján:

A szó maga a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk. Read more

Az ösztrogén-dominanciának számos oka lehet és ezekből egyszerre akár több is állhat a háttérben, akár kölcsönösen erősítve is egymást.

Az ösztrogén-dominancia leggyakoribb okai

  • Xeno-ösztrogén hatás – olyan vegyszerek, melyek szervezetünkbe jutva a bőrön, orrnyálkahártyán vagy emésztőrendszeren keresztül képesek mimikálni az ösztrogént, illetve megzavarni és felborítani hormonháztartásunkat.
  • Fogamzásgátlók használata – tabletták, hüvelygyűrű, tapaszok, injekciók és méhen belüli eszközök
  • Szintetikus hormonpótlás (HRT) – menopauzás korosztálynál alkalmazott szintetikus (testidegen) hormonpótlás
  • Túl sok ösztrogén-bevitel táplálékból (szója és egyéb fitoösztrogének)
  • Krónikus stressz – krónikus stressz alatt erőteljes igény van a kortizolra (kortizol=stressz hormon), ami pedig csökkenti a progeszteront, mivel a progeszteron egy része konvertálódik át kortizollá, hogy a mellékvese nem kielégítő termelését támogassa.
  • Mellékvese fáradtság a fáradt mellékvesék nem tudnak elegendő kortizolt előállítani (kortizol=stressz hormon + gyulladáscsökkentő), így a szervezet a progeszteronból igyekszik azt pótolni
  • Szegényes étrend – általában magas szénhidrát fogyasztás
  • Transz-zsírok fogyasztása – margarin és hidrogénezett olajok
  • Tápanyag hiányosságok – főleg magnézium, cink, réz és B komplex vitaminok hiánya
  • Sárgatest (luteális) elégtelenség – nem kielégítő progeszteron-termelődés ovulációt követően.
  • Anovulációs ciklusok (anovuláció=nincs ovuláció) – ciklusok, amelyekben nem történik meg az ovuláció, azaz a tüszőrepedés, ennek következtében nincs progeszteron-termelődés.
  • Kóros elhízás – menopauzás nőkben az ösztrogént a zsírsejtek termelik (lásd ösztron). Minél több zsír, annál több ösztrogén.
  • Mozgáshiány
  • Gyógyszerek
  • Évszakfüggő fényhiány – D-vitamin hiány