A stressz fogalma

Lássuk a stressz alapjait Selye professzor kutatási eredményei alapján:

A szó maga a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

A „jó” és a „rossz” stressz

Selye professzor szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni ”jó” és ”rossz” stresszt:

– eustressz: jó stressz, erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet

– distressz: rossz stressz, ártalmas, kellemetlen. Intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztés, megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi.

A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat. Mint mindenben, itt is az egyensúlyon van a hangsúly!

Stressz-koncepció

A magyar professzor nevéhez fűződik a stressz-koncepció leírása is. Szerinte nem-specifikus károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakasza van:

az alarm, vagy vészreakció
az ellenállás fázisa
majd a kimerülés állapota.

Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója.

A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben.

A stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású. A kimerülés állapotának, a krónikus stressznek egyik legnyilvánvalóbb példája a segítő foglalkozásúak ún. kiégettsége, ami annak következtében alakul ki, ha például az orvos az orvos-beteg találkozásokat frusztrációként éli át.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen krónikus stressz állapot nemcsak súlyos pszichológiai, hanem élettani következményekkel is jár.

A stressz összetevői

Mivel a stressz fogalmát a mindennapi életben is igen gyakran és különböző értelemben használják, fontos meghatároznunk a stressz fogalom három összetevőjét. Ezek:

a stresszorok, a veszélyeztető környezeti hatások
az élettani és pszichológiai stressz reakciók (a stressz reakció beépített mechanizmus, akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír)
az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai.

A stresszorokat leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak.

A legismertebb életesemény skála a Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív, amely egyrészt arra kérdez rá, hogy megtörtént-e az adott életesemény az elmúlt évben, majd arra, hogy mennyire volt érzelmileg megterhelő (lásd lentebb). A legsúlyosabb életesemény egy közeli hozzátartozó halála, de például a gyermek születése, vagy a házasságkötés különböző mértékben minősül stresszornak.

Igen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki a pszichológiai és élettani stressz reakciókban, vannak, akik igen intenzív vegetatív válaszmintát mutatnak, közben érzelmileg kevésbé élik át a stressz reakciót, de a fordítottja is gyakori.

A harmadik összetevő magyarázza azt, hogy ugyanaz az életesemény, stresszor az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást is élvezetesként élnek át, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény.

Ez a különbözőség a stressz-elmélet legfontosabb orvosi kihívása, hiszen, miközben a stressz bizonyos esetekben a legsúlyosabb élettani következményekkel járhat, az orvosnak adott esetben, adott betegnél fel kell fedeznie, hogy miért és milyen helyzetek vezettek ezekhez a következményekhez.

A stressz folyamata

A stressz folyamata a következő összetevőkből áll össze:

Stresszor – egy esemény vagy egy helyzet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
Helyzetekre vonatkozó értékelés, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
Megküzdési folyamatok, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
A folyamat eredménye, amit az előidézett a személyiségben és az egészségi állapotban

Stressz-teszt

Az alábbi kérdőívvel felmérhető a stressz által okozott rizikó a szervezetünkre.

Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív

Kitöltési útmutató: csökkenő sorrendben találja a stresszorokat/eseményeket a listában. Minden esemény mellett ott találja a hozzá tartozó súlyossági pontszámot. Amennyiben Önnel megtörtént az adott esemény az elmúlt 12 hónapban, azaz az Igen/Nem kérdésre Igen-nel válaszol, jelölje be egy X-szel. Mellé jobbra pedig írja be a hozzá tartozó pontszámot! Ha az adott esemény az elmúlt 12 hónapban többször is megismétlődött, akkor az eseményhez tartozó pontszámot szorozza be annyival, ahányszor megtörtént!

Esemény Pontszám Igen/Nem Összpontszám

1. Házastárs halála 100 …………. …………

2. Válás 72 ………… …………

3. Különköltözés 65 ………… …………

4. Szabadságvesztés (börtön) 63 ………… ………….

5. Közeli rokon halála 63 ………… ………….

6. Személyi baleset vagy betegség 53 ………… ………….

7. Házasságkötés 50 ………… ………….

8. Munkahely elvesztése 47 ………… ………….

9. Békéltetés (válóper) 45 ………… ………….

10. Nyugdíjba vonulás 45 ………… ………….

11. Családtag egészségi állapotának romlása 44 ………… ………….

12. Várandósság 40 ………… ………….

13. Szexuális gondok 39 ………… ………….

14. Új családtag érkezése 39 ………… ………….

15. Vállalkozásban változás 39 ………… ………….

16. Változás anyagi területen 38 ………… ………….

17. Közeli barát elveszítése (halál) 36 …………. ………….

18. Munkahelyen változás 36 …………. ………….

19. Házastárssal való gyakoribb vita 35 …………. ………….

20. Ház, lakás, autó hitel felvállalása 31 …………. …………..

21. Jelzálog 30 …………. …………..

22. Munkahelyen munkakör/pozíció változás 29 …………. …………..

23. Gyermek otthonról való „kirepülése” 29 …………. …………..

24. Konfliktus a házastárs családtagjaival 29 …………. …………..

25. Erőn felüli egyéni teljesítmény 28 …………. …………..

26. Házastárs munkavállalásában változás 26 …………. …………..

27. Felsőfokú tanulmányok kezd./bef. 26 …………. ………….

28. Életmódbeli változások 25 …………. ………….

29. Szokások megváltozása 24 …………. …………..

30. Főnökkel/felettessel való konfliktus 23 …………. …………..

31. Munkaórákban vagy feltételekben változás 20 …………. …………..

32. Lakóhely változás 20 …………. …………..

33. Változás a főiskola/egyetem terén 20 …………. …………..

34. Változás hobbi, rekreáció terén 19 …………. …………..

35. Változás a hitgyülekezet körül 19 …………. …………..

36. Változások szociális tevékenységek terén 18 …………. …………..

37. Kisebb összegű hitel felvállalása 17 …………. …………..

38. Alvási szokások változása 16 …………. …………..

39. Családi összejövetelek gyakoriságának vált. 15 …………. …………..

40. Étkezési szokások változása 15 …………. …………..

41. Nyaralás (üdülés) 13 …………. …………..

42. Karácsony 12 …………. …………..

43. Apró szabálysértés elkövetése 11 …………. …………..

Összesen …………..

Kiértékelés

0-149 pont: nincs komoly probléma

150-199 pont: enyhe fokú stressz, 35% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

200-299 pont: közepes fokú stressz, 50% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

300+ pont: erőteljes stressz, 80% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

Ha a teszt szerint az elmúlt évben legalább közepes fokú stresszben éltünk-élünk, mindenképpen érdemes szakemberrel a mellékvese állapotát felméretni (megfelelő teszttel, illetve laborvizsgálattal)!

Előző rész Mikor ártalmas a stressz?