Kortizol, az „anti-stressz” hormon
Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!
Ám amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet a mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!
Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.
A kortizol feladatai
A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt:
- Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
- Szabályozza az inzulint és a glükózt
- Szerepe van az immun funkciókban
- Választ ad a gyulladásokra
- Szabályozza az anyagcserét
A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.
Jó példa erre a 3. trimeszteres kismama vagy egy élsportoló is. Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a szervezet.
De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.
Mit tesz értünk a kortizol?
Normalizálja a vércukor szintet: a kortizol megemeli a vércukorszintet, annak érdekében, hogy a sejtek több „üzemanyaghoz” jussanak egy megterhelő, stresszes szituációban. Ez a stresszhelyzet fizikai túléléséhez szükséges.
A kortizol párhuzamosan dolgozik a hasnyálmirigy inzulinjával, annak érdekében, hogy a sejtek elegendő glükózt (energiát) vehessenek fel. Bármikor, amikor az emberi szervezet stresszhelyzetbe kerül, nagyságrendekkel több energiára van szüksége a túléléshez és ezt a kortizol biztosítja.
Gyulladásgátlás: a kortizol egyik legfontosabb feladata a gyulladáscsökkentés. Képzeljük el amikor például belelépünk egy gödörbe és kificamodik a bokánk. Ilyenkor szinte azonnal megdagad a boka területe, bepirosodik, forró és fáj.
Ekkor a szervezetben nagy mennyiségű kortizol kiválasztódás kezdődik, azaz beindul az ún. „gyulladás-gátló válasz”. Ennek célja, hogy a kortizol megszüntesse a gyulladást az érintett területen, azaz megszűnjön a dagadás és a pirosság.
De említhetnénk a szúnyogcsípést is, mert amikor megcsíp minket a szúnyog, ha nem lenne elegendő rendelkezésre álló kortizol a szervezetünkben, a szúnyogcsípés egyre csak terjedne, növekedne, pirosodna, dagadna.
A kortizol tartja kordában és kontroll alatt a szervezetben a gyulladásokat, legyen az sérülés miatti, allergia miatti vagy épp autoimmun betegség miatti gyulladás.
Immun szupresszió: azok az emberek, akik krónikus stresszben élnek, azaz tartósan és kórósan magas a kortizol szintjük, igen előnytelen helyzetben vannak immunrendszer szempontból. A kortizolnak ugyanis hatása van az immunrendszer és az immun-reakciókban résztvevő legtöbb sejtre, főleg a fehérvérsejtekre.
A tartósan magas kortizol képes elnyomni a limfocitákat, a fehérvérsejtek irányítóit (lecsökkentve a szaporodási sebességüket és növelve a programozott sejthaláluk sebességét). Ezen kívül más fehérvérsejt típusokat, mint az NK (natural killer) sejteket, a monocitákat, makrofágokat és a hízósejteket is elnyomja.
Ez azért jelent gondot, mert ezek a fehérvérsejtek volnának hivatottak megvédeni szervezetünket a „betolakodók” ellen.
Így nem is csoda, hogy amikor krónikus stressz alatt vagyunk vagy szintetikus kortikoszteroidokat szedetnek velünk, könnyebben megbetegszünk, hiszen az immunrendszerünk „honvédelmi katonái” el vannak nyomva.
Érszűkület: a kortizol képes összehúzni a közepes artériákat. Azok, akiknél alacsony a kortizol szint (lásd előrehaladott mellékvese fáradtság), alacsony vérnyomástól is szenvednek. Ezért egy kielégítő kortizol szint képes volna fiziológiailag emelni a vérnyomáson.
A stressz fiziológiája: a mellékvese fáradtságban szenvedők képtelenek tolerálni az őket érő stresszt, ami azt eredményezi, hogy sokkal komolyabb stressznek teszik ki magukat. Ahogy a stressz szintje emelkedik, egyre több kortizol kiválasztódására volna szükség.
Amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!
