Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre.

Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.

Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?

Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást.

E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban.

Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve agonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat.

A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Hogyan és mire hat a szerotonin?

Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk.

A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).

A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.

Agyi egészség

A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.

Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.

Ha nincs elég a szerotoninból…

A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében.

Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.

A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel.

Az immunrendszer aktiválása esetén – például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is – a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.