A szorongás és a stressz a mellékvesék válaszát váltja ki, ami viszont közvetlen hatással van az egész hormonrendszerünkre….felboríthatja a havi ciklust, PMS tüneteket idézhet elő, és minden női problémát, meglévő betegséget képes felerősíteni, ha nem vigyázunk.

Azt is tudjuk, hogy a stressz számos immunhiányos rendellenességet eredményezhet, beleértve a csökkent limfocitákat (ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek védelmet biztosítanak a vírusos fertőzések ellen). Ez a folyamat a gyulladáskeltő citokinek szintjének növekedéséhez vezethet.

Fontos, hogy megértsük, hogy ez az ún. citokin vihar, az immunsejtek termelése és a megnövekedett immuntevékenység (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32169119) felel részben a súlyos gyulladásos szövődményekért, a légszomjért és a tüdőgyulladásért, amely a jelenlegi koronavírusos fertőzéshez kapcsolódóan a megnövekedett kockázatot jelenti.

Stressz esetén a felfokozott idegrendszer és a túlfáradás miatt az alvásunk romolhat. Az alvásért felelős melatoninnak számos egyéb funkciója és hatása van  a szervezetünkre (erről itt írtam: https://harmoniabolt.hu/?s=Melatonin&post_type=post), egyik közülük az immunrendszer támogatása.

A fent említett citokin viharokat kiváltó gyulladást (NLRP3) a melatonin képes meggátolni. Ezért azok a korosztályok, akiknél a melatonin termelődés magasabb, védettebbek a vírus ellen: ők a csecsemők, a 9 év alatti gyermekek és a 2. félidőbe lépett várandósok.

Míg az idősek melatoninszintje akár a többiek 10-e lehet csupán, fontos megemlíteni a krónikus betegségekkel küzdőket, akiknek a állapotuknál fogva a stressz-szabályozó és gyulladáscsökkentésért is felelős hormonális szervük, a mellékvese funkciójuk nagyon terhelt.

A mellékvese kortizol hormonja szabályozza az energiaháztartásunkat is (azaz nappal magas a kiválasztása, éjjel pedig minimális, akkor pihen a mellékvese és regenerálódik a tested). Valamint plusz kortizol kibocsájtás szükséges stressz és gyulladás esetén.

Egy emelkedett kortizolszintnél viszont a melatonin nem képes hatékony lenni, ezért jár alvászavarral a stressz és ezért gyengül ilyenkor az immunrendszer is (mellékvese ha nem pihen, egyre gyengébben teljesít és kevés gyulladáscsökkentő kortizolt képes termelni, a melatonin hiánya pedig tovább rontja az immunvédelmet).

Ez az oka annak, hogy az itt szereplő információk olyan fontosak lehetnek az általános egészségedre most és az elkövetkező hónapokban. Kérlek, fontold meg a továbbítását annak, akinek szüksége van rá.

És ne feledd, a stressz kezelése nem garantálja, hogy nem fogsz megbetegedni, viszont segíthet abban, hogy támogasd a testedet és megtartsd a hormonális egyensúlyodat.

Honnan tudod, hogy megártott-e a stressz?
Amikor a stressz magasra emelkedik, az agyunk (az agyalapi mirigy) kapcsolatba lép a mellékvesékkel és stresszhormonok termelését váltja ki. Ezek a hormonok váltják ki a küzdj vagy fuss, vagy épp a megdermedési/lefagyási reakciót.

Lehet, hogy ezt a közelmúltban érezted is. Így néz ki valahogy…

  • Fogcsikorgatás, izomfeszültség a vállaidnál, fejfájás
  • Szapora szívverés, izzadás, állandó mozoghatnék
  • Képtelenség a gondolkodásra vagy testmozgásra és amikor azon gondolkodsz, hogy mire is ment el a nap
  • A gondolatok áradata nem hagy aludni, ágyban forgolódsz, éjszaka megébredsz
  • Az ébredéskor kimerültnek érezheted magad

Az idő múlásával az elnyújtott, azaz krónikus stressz ezeket a tüneteket állandósítja. Pedig nagyon meg akarunk szabadulni tőlük…

Az igazság az, hogy a koronavírus kapcsán most még azt sem tudhatjuk biztosan, hogy milyen változások elé néz az életünk, meddig tart, és milyenek lesznek a következő hónapok. Ezt el kell ismernünk, és ez nehéz. Be kell látnunk, hogy ezek a dolgok nincsenek az ellenőrzésünk alatt, ezért most összpontosítsunk inkább arra, amit többé-kevésbé azért tudunk befolyásolni.

Amit kontrollálhatsz:

  1. A stresszre adott reakciód
  2. Hogyan kezded a napod
  3. Hogyan mozogsz
  4. Mit eszel
  5. Hogyan töltöd az időd

1-3. Így vértezd fel magad a stressz ellen

A mellékvesék és az immunrendszer táplálása (kéz a kézben járnak!!!)

  • Az immunvédelem érdekében fontold meg a melatonin pótlását, a C-vitamin, D3-vitamin és cink mellett.
  • A mellékveséket (melyek gyulladáscsökkentő kortizol hormon termelését biztosítják a számodra) fontold meg a B5 és B6 vitaminok (B-komplexben, vagy sok multivitaminban benne van), a magnézium és a C-vitamin szedését, melyek biztosítják a mellékvesék zökkenőmentes működését (így le tudd kezelni mind a mentális, mind a fizikai stresszt és betegséget).
  • Használj adaptogén gyógynövényeket, mint a Rhodiola, édesgyökér, vagy az Ahwaghanda. Támogatják a tested a stresszes időkben, segítenek a stresszhormonok modulálásában, nélkülük a mellékvesék kifáradhatnak…Az immunrendszert is támogatják, mivel az egész szervezetet egy egyensúlyi állapot felé segítik. Ha szedsz ilyet, ne most hagyd abba.
  • A progeszteron a kortizol előanyaga, azaz a progeszteron pótlásával – Women’s Creammel – támogatod a mellékveséidet is és a havi ciklusod sem sínyli meg a nehezebb időszakot, nagyobb eséllyel elkerülheted a menstruációs panaszokat. Stressz esetén ugyanis a nagy kortizol-igény a progeszteron-lopás mechanizmusát és mumusát indítja be, ezért érdemes ilyenkor megelőzni a kellemetlen hozadékait (ha babatervezésben vagytok, akkor meg főleg).

Beszerzési lehetőség itt: minden egy helyen. Köszönet minden futárszolgálatnál dolgozónak, nagyon leterheltek, de flottul megy minden, és rengeteget segítenek így mindannyiunknak.

Mi az, ami NEKED jó?

Amikor arra összpontosítasz, hogy miként lehetne csökkenteni a stresszt, akkor nagyobb esélyed van arra, hogy kreatívabbá válj, hogy igazán produktív legyél, és lehetőségeket találj minden napban.

Csökkentheted a stresszt mély légzés, meditáció, jóga, naplózás, testmozgás és olyan tevékenységek által, amik örömet okoznak, akár csak pár percet szánj rájuk, csak tedd meg rendszeresen, minden nap! 

Én most találtam vissza ezekben a napokban az otthoni mozgáshoz és a régi nagy főzöcskézéseimhez, új receptek kipróbálásához és rájöttem, hogy nem is értem, miért nem csináltam az utóbbi időkben, hiszen gyorsan és egyszerűen elkészíthető ételek.

A recepteket elsősorban Ellától válogatom, a könyveit szívből ajánlom mindenkinek, aki szeret enni:) Ez az időszak segíti a fókuszunkat valóban önmagunkra irányítani és az öngondoskodás a legjobb gyógyító dolog, amit megtehetsz.

Így kezdd a napot 

Tudom, épp az imént mondtam, hogy ki-ki csinálja, ami neki jó….Elmondom, én hogyan csinálom, talán merítesz te is belőle ihletet vagy ötletet…

Az első percek legyenek a légzésé! – Amikor reggel megébredsz, vidd figyelmedet a légzésedre. Kezdd el megnyújtani a be- és kilégzés hosszát és így vegyél 5 mély lélegzetet. Ezzel a légzéssel nem csak segíted a relaxált tudatállapot, hanem feltöltöd a tüdődet friss oxigénnel.

Mozogj! – Felkelés után csinálj meg egy jógasorozatot vagy csatlakozz be Minczér Kriszti online óráira hétfőn és csütörtökön 08:45-től – Facebookon jelöld be és írj neki egy üzenetet.

A légzőgyakorlatok és a mozgás segítik szervezetedet feltölteni friss oxigénnel. Amint az oxigén szint csökken, könnyebb elkapni egy fertőzést, mivel a vírusok oxigénszegény környezetben tudnak a legjobban szaporodni.

Meditálj – Ha szoktad csinálni, tudod, miről beszélek. Ha nem szoktad csinálni, akkor a vezetett meditációkat ajánlom, a legkezdőbbeknek is. Ez egy szuper jó oldal, és le is töltheted az alkalmazást, majd csak pár klikk és indulhat egy negyed óra: https://justlikebuddha.com/

Próbálj meg napfürdőzni kint vagy bent, ahogy most teheted: D-vitamint ad, hangulatot javít, beállítja a bioritmusodat és megelőlegezi az esti jobb alvást.

4. Így étkezz most

A rendszeres étkezés hozzájárul a mellékvesék egészségéhez is. Kerüld az étkezések kihagyását, különösen a mostani időszakban! Most tényleg érdemes azokat az ételeket fogyasztani, melyek természetüknél fogva gyulladáscsökentő hatásúak és rendszeres fogyasztásukkal a megelőző öngondoskodásodba beépítheted.

Az 5 ajánlott ételről megjelent a legújabb blogcikk – a címmel ellentétben nem csak babára vágyóknak természetesen.

5. Így töltsd az időt és töltődj fel

Ismétlem kicsit magamat….nem szeretnék arról írni, hogyan töltheted a napodat, mert mindannyian más élethelyzetben és kihívások közepette vagyunk, eltérő lehetőségekkel, ugyanakkor sok-sok segítő ötlettel, ami mot csak úgy zúdul ránk az internetről.

Én a kertészkedésről tanulok most némi alapokat, és többet főzök (bevallom, kényszerűségből, de ez egy NAGY pozitív hozadéka ennek az időszaknak a számomra. Ugyanakkor többet is dolgozom, de a feltöltekezésnek hála könnyebben is megy most.

A feltöltődés tehát most hangsúlyosabb, mint máskor és ennek legfontosabb forrása a pihentető éjszakai alvás. Ha lehet, az esti órákban már ne nézd a híreket, hogy az idegrendszered tudjon pihenni.

Ha szükségét érzed, fontold meg a nyugtató és idegerősítő gyógynövényeket, mint a citromfüvet az esti nyugodtabb alvás érdekében. Az alváshiány gyengíti immunrendszert, a kipihent szervezetnek sokkal jobb az immunitása.

Ha alvási problémáid vannak, a melatonin abban is segíthet, de az első a jól besötétített hálószoba legyen, és a villogó kütyük mellőzése a lefekvés előtti 1-2 órában.

Vigyázzatok magatokra és főzzetek finomakat!
Kati

Tévhit….

Sok férfi nem akar segítséget kapni, mert vagy nem kíván szembenézni a problémájával vagy netán azt hiszi, hogy a progeszteron pótlás elnőiesítő hatásokat hozhat magával.

Ez az elképzelés nem is állhatna messzebb a valóságtól, azaz NEM IGAZ!

Férfiak! Az elsőszámú női nemi hormon az ÖSZTROGÉN! Csupán az ösztrogén felelős a külső nemi jegyek kialakulásáért!
Nem győzzük hangsúlyozni: a csökkent tesztoszteron szint már csak egy OKOZAT, maga az OK a progeszteron hiánya, mely képes lenne megakadályozni a “jó” tesztoszteron “rossz” dihidrotesztoszteronná való átalakulását. Márpedig ha a tesztoszteron nem alakul át, akkor a xeno-ösztrogének sem képesek bejutni és rombolást okozni a férfiak szervezetében.

Van segítség!

Így a szakember a valódi megoldást abban látja, hogy szinten tartja a férfi egészséges progeszteron szintjét természetes módszerekkel, ezzel megelőzve a tesztoszteron átalakulását, ami egy sor nem kívánatos tünethez és állapothoz vezetne.

Mert így meg lehet előzni egy komoly betegséget, nem pedig a már kialakult betegséget igyekszünk bármi áron felületileg kezelni…

Mit tehetünk?

A kétségbeesett tesztoszteron pótlás nem megoldás, mert a tesztoszteron ösztradiollá vagy újra DHT-vá (dihidrotesztoszteronná) alakulhat (lásd ábra), amely ödémát, prosztata megnagyobbodást, nemiszerv sorvadást, alacsony libidót és rákot is okozhat.

Tesztoszteron ciklus
A valódi megoldás abban rejlik, hogy nem engedjük, hogy a meglévő tesztoszteron szint lecsökkenjen, azaz átalakuljon DHT-vá. Lássuk, hogyan! Progeszteronnal és DHEA-val, de nem mindegy, hogyan…

Mire jó a progeszteron?

Ma már tudjuk, hogy a progeszteron a természetes 5-alpha reduktáz gátló (az 5-alfa reduktáz az az enzim, mely a tesztoszteront DHT-vá a férfi szervezetben. Természetes, azaz maga a szervezet is ezzel oldja meg a problémát!

Viszont a korral járó progeszteron szint csökkenés hozzájárul ahhoz, hogy egyre több tesztoszteron tud DHT-vá alakulni.

Ezért a megoldás az, ha alacsony dózisú természetes (gyógynövényes) progeszteron pótlással meggátoljuk a tesztoszteron DHT-vá alakulását, amely egyébként képes volna a prosztata sejtek kórós burjánzását előidézni, vagy más problémákat okozni, melyeket korábban felsoroltunk (köztük a sperma minőségi és mennyiségi problémákkal).

Mire jó a DHEA?

A férfiak hormonális gondjai (mellékvese fáradtság, magas DHT, meddőség, andropauza, prosztata megnagyobbodás, stb.) esetén tesztoszteron szintjük alacsony.
A férfiak DHEA-ból szoktak tesztoszteront konvertálni, azaz előállítani (Dhea->Androsztendion->Tesztoszteron). Lásd az ábrát:

DHEA
A DHEA-nak, mint minden szteroidnak, az emésztőrendszeren keresztüli hasznosulása maximum 20-30%-os, tehát ezt is sokkal (min. 60%-kal) hatékonyabb bőrön keresztül bevinni, akár a progeszteront.
FIGYELEM!!!: DHEA pótlásnál mindig van arra esély, hogy a tesztoszteron tovább fog konvertálódni ösztradiollá (lásd az ábrákon).

DHEA
Ezt pedig semmiképpen sem szeretnénk egy férfi szervezetben, ezért fontos mindig egy olyan anyag bevitele is a DHEA-val együtt, amely természetes aromatáz enzim-gátló: a chrysin egy ilyen, a természetben is előforduló izoflavon, mely megakadályozza a tesztoszteron ösztrogénné alakulását azáltal, hogy blokkolja az aromatáz enzimet.

<< Előző: A férfi hormonrendszere és a progeszteron

A progeszteron jelentősége férfiaknál

Mivel a progeszteron egy igen hatékony 5-alfa reduktáz gátló (az 5-alfa reduktáz az az enzim, mely a tesztoszteront DHT-vá alakítja), a korral járó progeszteron szint csökkenés hozzájárul ahhoz, hogy egyre több tesztoszteron tud DHT-vá alakulni.

Összefoglalva, egy alacsony dózisú természetes (gyógynövényes) progeszteron pótlással meg tudjuk védeni a férfiakat a prosztata ráktól.

Dr. Lee-nek rengeteg olyan “véletlen” férfi páciense volt, akik úgy kerültek kapcsolatba a progeszteronnal, hogy a feleségeiket kenték be progeszteron krémmel. Egy pár ilyen “segítőkész” hónap után, a férfiak azt figyelték meg magukon, hogy a megnagyobbodott prosztatájuk erőteljes zsugorodásnak indult, a vizelési gondjaik is kezdtek megoldódni, nem beszélve arról, hogy fokozatosan visszatért a libidójuk.

Igen sok prosztata rákos férfi beteg arról számolt be, hogy progeszteron szint helyreállítás alatt az orvosaik által rendszeresen mért ún. PSA szintjük (Prosztata Specifikus Antigén) jelentősen csökkent, illetve a daganat nem fejlődött tovább, sőt!

Léteznek bizonyos szintetikus 5-alpha reduktáz gátló szintetikus gyógyszerek, melyeket prosztata megnagyobbodás, prosztata rák és hajhullás esetén alkalmaznak.

Hatékonyak ugyan, de igen sok mellékhatással járnak, mint pl. az impotencia, abnormális ejakuláció vagy erekciós problémák.

Ma már tudjuk, hogy a progeszteron a természetes 5-alpha reduktáz gátló a férfi szervezetben. Természetes, azaz maga a szervezet is ezzel oldja meg a problémát!

Így tudjuk meggátolni a tesztoszteron dihidrotesztoszteronná alakulását, amely egyébként képes volna a prosztata sejtek kórós burjánzását előidézni, vagy más problémákat okozni, melyeket lentebb sorolunk fel (köztük a sperma minőségi és mennyiségi problémákkal).

Prosztata problémák oka és kezelése

A prosztata problémák jelentik a leggyorsabban növekvő egészségügyi problémát a nyugati, fejlett országok férfi lakosságának körében és sajnos a tendencia csak egyre rosszabb.

A normális sejtek rákos sejtekké alakulásának az oka egy és ugyanaz mind a „női” mell, petefészek vagy méhnyak rák esetében, mind pedig a prosztata rák esetében.

Ezen szervek szövetében, a rák kezdemény (kóros proliferáció) kialakulásának az oka elsősorban az ösztrogén dominancia, melynél egész pontosan a xeno-ösztrogén hatásokra kell helyeznünk a hangsúlyt.

A prosztata rák előfordulásának az esélye egyre nő a korral.

A prosztata rákban szenvedő férfiak többsége az USA-ban 65 fölött van. A prosztata rák egy lassan fejlődő rákfajta, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy gyorsabban fejlődik fiatal férfiakban.

A 65 fölötti korosztálynál a prosztata tumor duplázódási ideje általában 5 évre tehető.

Ha ezt összehasonlítjuk a nőknél jelentkező mellrák tumorral, amely általában 3-4 hónap, akkor láthatjuk a hatalmas különbséget.

Ha a prosztata rákot nem kezeljük, képes átterjedni a csontokra.

Hormonális változások a férfiaknál a kor előrehaladtával

A férfiakban a korral az ösztrogén szint lassan, de folyamatosan emelkedik, míg a progeszteron és tesztoszteron szintjük sajnos fokozatosan csökken. Azaz, a kor előrehaladtával ösztrogén dominancia alakulhat ki, ugyanis a fejlett, iparosodott országokban komoly xeno-ösztrogén veszély fenyeget.

Egy egészséges férfit a tesztoszteron szintje védi meg a xeno-ösztrogénektől! Amint a tesztoszteron szint elkezd csökkenni (Tesztoszteron-DHT), a xeno-ösztrogének úgy képesek teret hódítani maguknak a férfi szervezetében.

Az egyértelmű és félreérthetetlen jele a férfiakban kialakuló ösztrogén dominanciának, a kóros mell növekedés, azaz a gynecomastia. Ha ezt tapasztaljuk, egyértelműen alacsony a férfi progeszteron és tesztoszteron szintje és ennek köszönhetően képes kívülről bejutni és teret hódítani a xeno-ösztrogén (ösztrogént mimikáló vegyületek).

Tudjon meg többet a xeno-ösztrogénekről

Nagyon régóta tudjuk, hogy a prosztata az ösztradiol, a progeszteron és a tesztoszteron befolyása alatt áll és azt is, hogy a kor előrehaladtával csökken a férfiak progeszteron és tesztoszteron szintje.

Viszont, ha ebben az állapotban valamiért az ösztradiol szintje nem csökken, hanem stagnál vagy esetleg még növekszik is (külső hatásra), akkor bizony ez a férfi ösztrogén dominanciában szenved.

És mindennemű kutatás ezen a téren teljes egyetértésben azt igazolja, hogy az ösztradiol előidézője, okozója a nemi rákoknak!

Mit tehetünk?

A kétségbeesett tesztoszteron pótlás nem megoldás, mert a tesztoszteron ösztradiollá vagy újra dihidrotesztoszteronná alakulhat (lásd ábra), amely ödémát, prosztata megnagyobbodást, nemiszerv sorvadást, alacsony libidót és rákot is okozhat. A valódi megoldás abban rejlik, hogy nem engedjük, hogy a meglévő tesztoszteron szint lecsökkenjen, azaz átalakuljon DHT-vá.

Tesztoszteron ciklus

Túlsúly
A túlsúly egy újabb faktor, mivel a zsírsejtek képesek ösztrogént termelni, amely utána előidézi a prosztata proliferációját. Az egészséges férfi szervezetében a tesztoszteron gondoskodik a megfelelő anyagcseréről, az izomzat fejlődéséért és a csontozat épségéért.

Amikor az anyagcsere olyan szinten lassul le, hogy az adott férfi komoly túlsúlyra tesz szert ok nélkül, hormonális egyensúlytalanságra kell gyanakodnunk. Itt egy ördögi kör kezdődhet el, mert minél több ösztrogén, annál több zsír, majd minél több zsír, annál több ösztrogén!

Általában akkor kapjuk fel a fejünket, amikor már ún. mellek figyelhetőek meg a férfin, amely már igencsak egyértelmű jele az ösztrogén dominanciának.

Proliferáció

A proliferáció egy latin szó, amely azt jelenti burjánzás, osztódás útján való szaporodás, kórós sejtszaporulat, szaporodás, gyarapodás, szaporulat; terjedés, térhódítás, növekedés, sarjadzás stb…

Azaz, az ösztrogén amikor azt mondjuk, hogy proliferációt okoz, azt értjük alatta, hogy azt az üzenetet viszi a célsejteknek, hogy szaporodjanak, sokasodjanak, osztódjanak.

A folyamatos vagy gyakori kitettség a xeno-ösztrogéneknek, mint pl. a rovarirtók vagy permetszerek, festékek, hígítók, műanyagok, stb. hozzájárulnak az ösztrogén dominanciához.

A középkorú férfiak nincsenek védve az ösztrogén dominanciától, hiszen csökkent tesztoszteron szintjül lehetővé teszi, hogy a xeno-ösztrogének bejussanak és irányítsanak a szervezetükben.

Ez a kialakult állapot náluk általában olyan tüneteket okoz, mint a kóros súlygyarapodás, a normálisnál nagyobb „mellek”, epehólyag problémák, idegesség és alvászavarok, prosztata megnagyobbodás, amely pedig vizelési rendellenességhez vezet.

Csontritkulás

A progeszteron segít a férfiaknál a csontritkulással szemben, hiszen aktivizálja az oszteo-blasztokat (csontépítő sejtek) a férfiak szervezetében, csak úgy, mint a nőknél, amely el fogja végezni az új csontszövet létrehozását.

Hormonális egyensúlytalanságról árulkodó tünetek férfiaknál

Mik azok a konkrét tünetek, amelyek azt hivatottak jelezni, hogy csökkent a férfi progeszteron és tesztoszteron szintje, azaz veszélyben van? Lássuk:

  • Letargia, csökkent energia
  • Csökkent nemi vágy (alacsony libidó)
  • Erekciós problémák
  • Izom, illetve ízület gyengeség és fájdalom
  • Ingerlékenység
  • Here ciszták, here rák
  • Alvászavar
  • Depresszió
  • Csontritkulás (prosztata műtét után is)
  • Prosztata megnagyobbodás
  • Prosztata rák
  • Hajhullás, hajminőség változás
  • “Mellek” kialakulása
  • Testszőrzet csökkenés (nemi tájékon is)
  • Nemi szerv méretcsökkenés vagy sorvadás
  • Terméketlenség (sperma kvalitás problémák)
  • Impotencia (nincs kielégítő erekció)

<< Előző: A tesztoszteron átalakulása Folytatás: Út a megoldás felé >>

A férfiakról és kényes problémáikról

Hogyan is kezdődött az, hogy a figyelem a férfiakra terelődött ezen a területen?

Először arra lettünk figyelmesek, hogy a férfiak termékenysége csökkent… A termékenység csökkenése, az impotencia, a prosztata és sperma problémák – nem beszélve a nemi vágy csökkenéséről- mind-mind olyan problémák, melyekről SENKI sem akar beszélni.

Pedig ha nem beszélünk róla, a baj csak egyre nagyobb lesz, testileg-lelkileg.

Ezért úgy döntöttünk, hogy igenis beszélünk róla!

Hogyan is működik a férfi szervezete?

A progeszteron termelődése és jelenléte a férfiakban életbevágóan fontos, hiszen a férfi szervezete progeszteronból fog előállítani kortikoszteroid hormonokat és tesztoszteront.

A kortikoszetroid hormonok olyan életbevágó fontosságú funkciókért felelősek, mint stressz reakció, immunválasz, gyulladás szabályozás, szénhidrát anyagcsere, fehérje lebontás, vér elektrolit szintjeinek szabályozása vagy a viselkedés.

A tesztoszteron főbb feladatai a férfi szövet kialakulása, mint a herék vagy a prosztata, a megfelelő izomzat, a testszőrzet és a csontozat kialakulása.

A férfiak sokkal kisebb mennyiségben állítanak elő progeszteront, mint a nők, de ettől még számukra is egy nagyon fontos hormon, hiszen nincs tesztoszteron vagy kortikoszteroid hormon progeszteron nélkül..

A prosztata anyagcsere folyamatait a legmeghatározóbb részben hormonok befolyásolják, főleg az ösztradiol, a progeszteron és a tesztoszteron, melyet a herék állítanak elő.

Ezek pedig közvetlen kapcsolatban vannak az agyalapi mirigy hormonjaival, főleg az FSH-val és LH-val, csak úgy, mint a nőknél a petefészek működése.

A prosztata és a női méh egyaránt ugyanazokból az embrionális sejtekből fejlődnek ki, és mindkettő ugyanazokra a nemi hormonokra reagálnak – ösztradiolra, progeszteronra és tesztoszteronra.

Ugyanígy, a férfiaknál a herék, míg a nőknél a petefészkek szintén ugyanazokból az embrionális sejtekből fejlődnek ki.

Egy megtermékenyített petesejt XX kromoszómával petefészkeket és méhet fog kialakítani, míg egy XY kromoszómás megtermékenyített petesejt pedig heréket és prosztatát fog kialakítani.

A tesztoszteron átalakulása

Dr. Lee kutatásai alapján a prosztatában (és a szőr/haj tüszőkben) van egy enzim (5-alpha-reduktáz) amely a tesztoszteront dihidro-tesztoszteronná (ezentúl DHT) alakítja.

Arra a megállapításra jutott, hogy a DHT erőteljesen stimulálja a prosztata sejtek proliferációját, azaz burjánzását, ezzel prosztata megnagyobbodást okozva. Ez a megnagyobbodás sajnos azt is magával hozza, hogy szűkül húgycső csatorna, mely vizelési zavarokhoz vezet.

Egy messzebbre menő következtetése szerint pedig a jelentősen magas DHT szint a prosztata rák okozója!

A dihidrotesztoszteron (DHT) egy androgén hormon, elsősorban a prosztatában szintetizálódik, a herékben, a hajtüszőkben és a mellékvese kéregben egy ún. 5 alpha reduktáz enzim munkája révén. Úgy képes termelődni, hogy csökkenti a tesztoszteron 4,5 dupla-kötését.

Szabad szemmel is jól látható, hogyan változik meg a a tesztoszteron molekulája és hogyan lesz belőle DHT:

Tesztoszteron átalakulás

A DHT kb. 3-szor erősebb affinitása van az androgén receptorok felé, mint a tesztoszteronnak. És kb. 15-30-szor nagyobb affinitása a mellékvese által termelt egyéb androgén hormonokhoz képest!

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ennyivel erőszakosabban képes kapcsolódni az amúgy tesztoszteronnak fenntartott receptorokhoz a sejteken!

Fontos látni, hogy amikor arról beszélünk, hogy a férfi tesztoszteronja dihidrotesztoszteronná alakul át, az azt jelenti, hogy túl alacsony lesz a tesztoszteron szintje és helyette túl magas a DHT szintje. Ez pedig egy kóros hormonális egyensúlytalanság alapja a férfi szervezetében és komoly egészségkárosodáshoz vezethet.

A magas DHT szint felelőssége a férfiak szervezetében:

  • férfias kopaszodás
  • prosztata hiperplázia (megnagyobbodás)
  • prosztata rák

de ide sorolható az alacsony libidó, kopaszodás, sperma minőségi-mennyiségi problémák vagy andropauzás tünetek.

Éppen ezért a megoldást a szakember abban látja, hogy meg kell akadályozni a tesztoszteron DHT-vá alakulását.

Folytatás: A férfi hormonrendszere és a progeszteron >>

Nagy részben nem megfelelő életmódunk tehető felelőssé az alvászavarok kialakulásához. Míg az ember korábban tiszteletben tartotta a természet változásait, az évszakok, a világosság és a sötétség váltakozását, és ehhez igazította a saját életritmusát, napjainkban ez már egyáltalán nincs így. Elég megnyomni egy gombot, és a fény lehetővé teszi a féktelen éjszakázást. Ekkor pedig biológiai óránk működését zavarjuk meg.

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik (pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban; vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozás akár a 1,5 fokot is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

A biológiai óránk cirkadián ritmusa

Kb. 100 éve írta le Claude Bernard a homeosztázis elvét, mely szerint a szervek, szervrendszerek működésében bizonyos fluktuáció kell, hogy érvényesüljön. Ezekben a fluktuációkban pontosan megtaláljuk a természet ritmusát, amely szinkronban van a nappal és az éjszaka változásaival, a holdnak a naphoz viszonyított helyzetével (ár-apály) és az évszakok változásaival. Ezek azok a ritmusok, amelyeket biológiai ritmusoknak nevezünk. Az ember biológiai órája pedig szoros összefüggésben van a hormonrendszerrel.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. A napkelte rövid, meleg fényű, vöröses időszaka (2300-3000 K) után a napfény színhőmérséklete hamar eléri a 4-5000 K-es tartományt (kék fény, vagy hideg fehér), akár egészen 7000 K-ig, majd napnyugta fele haladva az ismételten lapos beesési szög miatt a vöröses tartomány kezd dominálni. Reggel a napfény segít beállítani a belső óránkat, és este a vörös színű fények nyugtató hatásukkal segítenek ellazítani, és beindítani az alváshoz szükséges folyamatokat (melatonin termelést).

A biológiai óránk összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel is, mely hormonokat termel: ha ez a szervünk sok fényt kap, tehát ha az élettani körülmények között „nappal” van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka.

A melatonin

Röviden: az alvási ciklust irányító hormon.

Ez az emberi és állati szervezetekben is termelődő hormon sötétben, sötétedés hatására keletkezik. A tobozmirigy választja ki, és a vérrel jut el a test más részeibe. Az előállítást a hipotalamusz vezérli a fény/sötétség változásairól kapott információ alapján. Sőt, ennek a hormonnak a kiválasztása az évszakok szerint változó fényviszonyokhoz is igazodik.

Vagyis konyhanyelven fogalmazva a melatonin az alvás hormonja. A sötétséghez köthető, a fény legátolja. Mivel sötétben tud érvényesülni, ezért minél sötétebb van, annál könnyebb elaludnod és a mély alvásfázisba kerülnöd. A melatonin a mély alvásfázisba jutáshoz és maradáshoz szükséges, ez a mély alvás pedig az, ami gondoskodik az alvásod minőségéről, ugyanis ekkor történik a test valódi regenerálódása.

Az agyad mindig a környezeted fényviszonyaihoz alkalmazkodik. Bár a belső órád a nap járásával párhuzamos működésre van beprogramozva, ezt a modern világban sajnos meg tudjuk vétózni akkor, ha a szemünk által az agy felé közvetített fény más. Azaz ha mesterséges fényforrásokkal megvilágított szobában vagy, az agyad úgy értelmezi, hogy világos van, tehát nappal van („süt a nap”) és ennek megfelelő idegi ingerületátvivő anyagokat és hormonokat fog termelni, nem az alvást segítő melatonint.

A melatonin tehát az élettani alvást szabályozója, és így közvetlenül erősíti az alvás természetes hatásmechanizmusát.

A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, a hangulatunkért felelős hormon, és agonistája, a melatonin, ami az alvást elősegítő hormon. A két hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat. A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világos, kék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Tehát nappal a napfényen töltött idő elősegíti az esti jó alvást. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, melyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Az alvásunknál két tényezőt kell figyelembe vennünk: az alvással töltött idő mennyiségét, és az alvás minőségét. A jó, pihentető, minőségi alvás szükséges a test regenerációjához, a kipihent állapot eléréséhez. Ez a minőségi alvás annak a függvénye, hogy mennyi időt töltünk az alvásciklusokon belül az úgynevezett REM szakaszban. Ezért pedig a melatonin a felelős; megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Nem az alvásórákat hosszabbítja meg, mint egy altató, hanem az alvás minőségét, mélységét (REM) javítja. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz.

Mi akadályozza a melatonin hatását?

  • mesterséges fény az esti órákban
  • kék fényt adó kütyük használata az esti órákban
  • vércukor háztartási probléma a háttérben – az inzulin megakadályozza a melatonin agyba jutását, emeli a kortizol szintet, ami a melatoninnal ellentétesen mozog és ébrentart
  • napfény hiánya, B6-vitamin hiánya, fehérjében szegény étrend – Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van.

Mi segíti a melatonin hatását?

  • alkonyat után a környezetedben a mesterséges fényt adó fényforrások csökkentése – kisebb helyi fényforrások használata, meleg fehér-meleg sárga fényt adó izzókkal (minél hidegebb a szín, annál több benne a kék fény)Pl. sólámpa, gyertyafény, meleg-sárga izzó
  • teljesen elsötétített szobában alvás – szemmaszk használata
  • kék fényű fényforrások kiiktatás – esti órákban TV és számítógép előtt töltött idő limitálása, hideg fehér fényű izzók lecserélése
  • kék fényt blokkoló borostyánszínű szemüveg használata az esti órákban kék fényt szűrő alkalmazá használata a kütyüiden:
    • Számítógép: f.lux alkalmazás
    • Iphone: beállítások között Night Shift (+ a telefon fényerejének csökkentése)
    • Android: Twilight ingyenes alkalmazás (a telefon fényerejének további csökkentésére)
  • fehérjében dús reggeli – Az elfogyasztott fehérjék az emésztés során aminosavakra bomlanak, melyek – elsősorban a triptofán – a szerotonin és a melatonin hormon építőelemei. A triptofánból szerotonin képződik a nappali órákban, majd ez továbbalakul melatoninná az esti órákban.
  • éhség kerülése este – Éhesen lefeküdni nem ajánlott, a gyomorkorgás ugyanis megzavarja az alvást, és nagy valószínűséggel felébreszt a hajnali órákban.A túl nehéz (túl zsíros vagy fehérjében gazdag) vagy túl késői étkezés akadályozhatja a megfelelő pihenést, hiszen az emésztés nagyon energiaigényes munka, ami estére már megterhelő a szervezetednek és az energiatermeléhez kortizolt fogsz kibocsájatni, ami a melatonin antagonistája

Összefoglalás és a melatonin pótlása

Az alvászavarok területén a melatonin bizonyult a legígéretesebbnek a kutatások során a természetazonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületek közül. (Sőt, az is kitűnt, hogy más irányú, az élet minőségét kedvezően befolyásoló hatásai is vannak!)

Nem altatószer, hanem az élettani alvás szabályozója, s nem gyógyszer, hanem az emberi szervezetben képződő hormon! Nem az alvás mennyiségén (mint az altatók), hanem annak minőségén javít, segít a pihentető mély alvásba jutni és annak idejét optimalizálni.

Az eddig publikált adatok közül a tudományos vizsgálatokat három nagy területen tekinthetjük lezártnak az alvással összefüggésben: az alvászavarok területén, a több műszakos munkavégzéshez való alkalmazkodás megkönnyítésénél és a jet lag jelenség ellensúlyozásánál.

A kutatók között egységes az állásfoglalás abban, hogy a melatoninnak nincs mellékhatása. Természetazonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületről van szó. Éppen ezért pótolható és mellékhatása nincs!

Valamint a kutatások alapján a melatonin számos élettani területen bizonyult hatékonynak, az alvás segítésén túl:

  • Javítja a szív-keringési rendszer munkáját;
  • Egyes rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében megfigyeltek adjuváns hatást;
  • Fokozza (serkenti) a szervezet immun-védekezését;
  • Szabályozza az élettani alvásfolyamatokat;
  • Megkönnyíti az időzónák átlépését, illetve a több műszakos munkavégzésből adódó zavarokat;
  • Növeli a szexuális cselekvőképesség gyakoriságát és minőségét;
  • Tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását;
  • Véd a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen.

Bővebben a melatonin további hatásairól: https://harmoniabolt.hu/a-melatonin-nem-csupan-alvashormon-7-dolog-amit-mindenkeppen-tudnod-kell-rola/

Ebben a cikkben elolvashatod, mindazt, amit tudnod kell a MELATONINRÓL. Ez a hormon jóval több mint csupán az alvást segítő hormon.

A melatonin további előnyei a következők:

  • A melatonin (N-acetil-5-metoxi-triptamin) a triptofán aminosav származéka, és széles körben hozzáférhető a következő élelmiszerekből: tej, mandula, banán, répa, uborka, mustár és paradicsom.
  • Az emberekben a melatonint elsősorban a tobozmirigy szintetizálja, de a gyomor-bél traktusban és a retinában is termelődik.
  • A melatonin és metabolitjai erős antioxidánsok, amelyek gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, sejtkommunikációt fokozó, rákellenes és barna zsírszövetet aktiváló (a kalória égetésében vesz részt) és vérzsír csökkentő hatást fejtenek ki, ezáltal védik a szöveteket a különféle sértésekkel szemben.
  • A melatoninról kimutatták, hogy támogatja a cirkadián ritmust, a hormon egyensúlyt, a reproduktív egészséget, az elmét, a hangulatot, a vércukorszint szabályozást és a csont anyagcserét, miközben javítja az általános antioxidáns állapototot és csökkenti a vérnyomást.
  • A melatonin elősegítheti a cukorbetegség szövődményeinek megelőzését és javíthatja a kezelési eredményeket a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek és bizonyos rákfajták esetén.

A melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, de a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízásra. A feltörekvő tudomány azt sugallja, hogy ez megóvhatja genetikai anyagunkat és megóvhat az életkor okozta leépüléstől.

Az eredetileg 2012-ben írt cikk a LifeExtension-ben került publikálásra, szerzője Claudia Kelley, PHD, RD, CDE. 2020 januárjában tudományosan áttekintette és jóváhagyta Dr. Amanda Martin. Magyarra fordította és képekkel kiegészítette: Eperjesi Katalin

A melatoninról ismert, hogy segít néhány embernek a jobb éjszakai alvás elérésében, így érdemelte ki becenevét: “alváshormon”.

Miközben a melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, ez még csak az egészségfejlesztő előnyeinek a kezdete. Átfogó kutatások alapján a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízás ellen is jó.

És ami a legjobb: a tudomány világa azt sugallja, hogy megvédheti genetikai anyagunkat és megóvhat minket az életkorral összefüggő betegségektől és leépüléstől.

A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin akár 20% -al is megnövelte az állatok élettartamát – meghosszabbítva az ifjú kort. A tudományos bizonyítékok szerint a melatonin döntő szerepet játszik a különféle metabolikus funkciókban, az antioxidáns és a neuroprotektív (idegsejt védő) tulajdonságai által, valamint rendelkezik gyulladásgátló hatással és támogatja az immunrendszert.

Mivel a melatonintermelés az életkorral csökken, a szakértők úgy gondolják, hogy csökkenése hozzájárul mind az öregedés folyamatához, mind az egészség általános romlásához. A növekvő bizonyítékokból kiderül, hogy a melatonin milyen nagy szerepet is játszik ebben tulajdonképpen.

1: Antioxidáns védelem – küzdelem a szabad gyökök okozta károk ellen (alvás közben)

Az ötven évvel ezelőtti felfedezése óta a melatonin funkcionálisan sokrétű molekulaként bizonyított. Antioxidáns tulajdonsága szerepelt a legtöbbet tanulmányozott tulajdonságai között.

Azóta óriási mennyiségű kísérleti kutatás támasztotta alá, hogy számos sejtkárosító szabad gyök ellen védelmezi a testünket – nem véletlenül! A melatoninnak 200% -kal több antioxidáns hatást tulajdonítanak, mint az E- vitaminnak. Kiderült róla, hogy jobb az oxidatív károsodás csökkentésében, mint a glutation, valamint a C- és E- vitamin.

Mint ilyen erős antioxidáns, a melatonin nagy szerepet játszik a szabad gyökökkel összefüggő betegségek leküzdésében – a szív- és érrendszeri betegségektől a rákig.

Például a menopauza utáni nőkben a melatoninról azt találták, hogy gátolja a lipid-peroxidációt (a zsírsejteknek a szabad gyökök által okozott károsodását), ezáltal az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintjének csökkent szintjéhez vezet, amely az egyik elsődleges összetevő az érelmeszesedés kialakulásában.

Egy újabb, férfiakkal végzett tanulmány megerősítette ezeket a megállapításokat, amelyek arra utalnak, hogy a melatonin az oxidatív stressz szintjének csökkenéséhez vezet. Kardiopulmonális bypass műtéten átesett egyénekben a melatonin nagyobb mértékben csökkentette a lipid peroxidációt és javította a vörösvértestek membránjának merevségét.

Más, széles köröket érintő szabadgyökök által okozott betegségek, például az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), akut légzési distressz szindróma (ARDS), glaukóma, és szepszis szintén reagáltak a megnövekedett melatonin szintekre.

2: A melatonin harcol a szív- és érrendszeri betegségek ellen

Mivel az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri betegség a vezető halálok, a melatonin védelmet adó képessége különösen figyelemreméltó. Az elmúlt évtizedben a melatonin jelentős figyelmet kapott a kardioprotektív tápanyagok potenciáljának vizsgálatában.

Állatkísérletek elegendő bizonyítékot szolgáltattak a melatonin antioxidáns védelméről a szívizomsérülésekkel szemben; csökkenti a szívroham által okozott károkat, és javítja a szív szívrohamot követő pumpáló hatásának fokát.

Más kutatók beszámoltak arról, hogy csökkenti a teljes koleszterin- és LDL-szintet, és növeli a HDL-koleszterinszintet. További in vivo vizsgálatok megerősítették, hogy a melatonin csökkentheti a vérnyomás szintjét.

A tudósok felfedezték, hogy metabolikus szindrómás egyének kevesebb melatonint termeltek, mint azok akik nem érintettek ebben, valamint azok, akiknek a vérnyomás zavara volt , emelkedett koleszterin és vércukorszintje (a metabolikus szindróma minden klasszikus jellemzője) alacsonyabb melatoninszintet mutattak, mint a normál anyagcsere-funkcióval rendelkezők.

3: Rákterápiás segédanyag és immunszabályozó

Az újonnan megjelenő kutatások arra mutatnak rá, hogy a melatonin antikarcinogén tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis képes megakadályozni a rák kialakulását, illetve kiválthatja a rákos sejtek halálát. Ezek a melatonin antioxidáns, gyulladásgátló, antiproliferációs és hormonmoduláló tulajdonságainak tudhatók be.

Rákos betegeknél dokumentálni tudták a melatonin azon képességét, hogy befolyásolja a rákos sejtek szaporodását és növekedését (“proliferáció”), valamint a rákos sejtek halálát (“apoptózis”) indukálja, rákos betegekben.

Sikeresen alkalmazták előrehaladott stádiumú rákban szenvedő betegeknél, akik hagyományos rákellenes terápiában részesültek: a betegség előrehaladását lassításával, illetve a kezelés mellékhatásainak csökkentésével. 8 randomizált, ellenőrzött klinikai vizsgálat áttekintésében a melatonin adjuváns előnyeit értékelték kemoterápián vagy sugárterápián átesett, daganattal rendelkező rákos betegek kezelése során.

A kutatók azt találták, hogy a napi egyszeri 20 mg melatonin egyszeri alkalmazásával a hagyományos kezelésekhez képest közel 50% -al javult a teljes vagy részleges remisszió aránya. 45% -al növekedett az egyéves túlélési arány és a hagyományos terápia pusztító mellékhatásait, mint például az alacsony vérlemezkeszámot, a neuropathiát és a fáradtságot 89, 83 és 65%-al csökkentette.

Ráadásul, ezek a hatások következetesek voltak a különböző típusú rákok esetében és egyszer sem jelentettek nem kívánatos mellékhatásokat.

A melatonin anticarcinogén tulajdonságai az immunrendszerre gyakorolt hatásának tulajdoníthatók. Laboratóriumi tanulmányok kimutatták, hogy a melatonin aktiválhatja a T-sejteket, amelyek más immunsejteket aktiváltnak az idegen betolakodók vagy kórokozók elpusztításához.

Ezenkívül a melatonin stimulálja a természetes ölősejtek, a monociták és makrofágok szintézisét, és elősegíti az egészséges sejtek közötti kommunikációt, amely javítja a test megfelelő immunválaszát az idegen betolakodókra.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kutatást vezető szakértők azt gondolják, hogy a rákos betegek és különösen az áttétes esetek profitálhatnak a melatonin használatából, bár még további kutatások szükségesek ennek alátámasztására.

4: Véd a cukorbetegség szövődményei ellen

A cukorbetegség – akárcsak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák esetében – a “szabad gyökös betegségek” családjába tartozik. Kutatások kimutatták, hogy a 2. típusú cukorbetegségben és a retinopathiaban szenvedő emberekben a melatonin-szekréciója megváltozik.

Tekintettel arra, hogy a melatonin szabad gyököket csökkentő anyag, nem meglepő, hogy a preklinikai kutatások ismételten és következetesen dokumentálják annak kedvező antioxidációs hatásait cukorbetegek és magas vércukorszintű (hiperglikémiás) betegek esetében.

A melatoninról azt is kimutatták, hogy megvédi a hasnyálmirigy béta-sejtjeit és számos cukorbetegség által érintett szervet (beleértve a vese-, retina-, agyi- és érrendszeri szöveteket) a szabad gyökök károsodásaitól. A vizsgálatok során a melatonin-kezelés hatására csökkent a vércukorszint, a HA1C és a koleszterin.

Nem csoda, hogy a tudósok nagyon ígéretesnek tartják a melatoninban rejlő képességet abban, hogy javítsa az életminőséget azáltal, hogy enyhíti a cukorbetegséggel járó szövődményeket, mint például a retinopathiát, a nefropátiát és a szív- és érrendszeri betegségeket.

5: Segít késleltetni az Alzheimer-kórt

A melatonin másik egyedülálló és erőteljes tulajdonsága az, hogy képes átjutni a vér-agy gáton. A szájon át bevitt melatonin növeli a melatonin szintjét az agyban. A melatonin meg is védi a vér-agy gátat olyan hipoxiás sérülések esetén, amelyek a vér-agy gát fokozott permeabilitását okozhatják, és  további károsodásához vezethetnek az érzékeny agyszövetben, mivel azok a vegyületek, amelyeket általában egy működő vér-agy gát megfogna, az agyba jutnak.

Az elmúlt évtized intenzív kutatásaiból tudunk immár a melatonin kedvező hatásairól a neurodegeneratív rendellenességek kísérleti modelljeiben, különös tekintettel az oxidatív károsodásokra. Valójában a melatonin igen széles spektrumú antioxidáns hatása számos központi idegrendszeri neurodegeneratív betegségben bizonyított és dokumentált.

Pontosabban, a melatonin hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetéséhez; megvédi az az oxidatív károsodásoktól és sejthaláltól az olyan létfontosságú sejtszerkezeteket, mint például a mitokondriumokat. A mitokondriális funkció csökkenése számos neurodegeneratív betegség, köztük az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-betegség jellemzője.

A melatonin továbbá elősegítheti az alvásminta javulását és megakadályozhatja a kognitív károsodást, és javíthatja az ezekben az esetekben gyakran előforduló zavart és nyugtalanságot, ami jellemzően este jelentkezik az Alzheimeres betegeknél. A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin kifejezett neuroprotektív hatást fejt ki a béta amiloid plakkok ellen, mely egy az Alzheimer-kór specifikus okai közül.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a melatonin megakadályozhatja az agysejtek halálát, miközben fenntartja az energia és az oxigén anyagcserét az erősen stresszes idegi mitokondriumokban. Úgy tűnik, hogy összefüggésben van az időskorúak és az Alzheimer-kóros betegek kognitív teljesítményével.

Fontos megjegyezni, hogy bár a melatonin hasznosnak bizonyulhat az Alzheimer-kór korábbi szakaszaiban, sokkal kevésbé hatásos a betegség késői stádiumában, és akkor lehet, hogy nem javít az alváson vagy az izgatottságon.

6: Az elhízás elleni küzdelem a melatoninnal

Az utóbbi években a dietetikusok és az egészségügyi szakemberek felismerték, hogy az elhízás gyakran társul a stresszhez, az érzelmi étkezéshez, az alvásmegvonáshoz és az élet későbbi szakaszában bekövetkező hormonális változásokhoz.

Az éjszakai étkezési szindrómás nőkkel (egy étkezési rendellenesség, ami késői esti zabálós „tivornyákkal” jár) foglalkozó, nemrégiben végzett tanulmány további megerősítést tett erre. Megállapította, hogy az ebben a rendellenességben szenvedő nőkben kifejezett melatonin bioritmuszavarok tapasztalhatók, melyek szintén befolyásolták a kortizol (egy stressz hormon, ami a súlyproblémák egyik okozó faktora lehet) és a ghrelin (hormon, amely serkenti az éhség) szintjét.

Számos egyéb viselkedési és élettani markert is érintett ezeknél a nőknél, melyek az étvágy és a neuroendokrin szabályozásban vesznek részt.

Egy kis magyarázat (Eperjesi Katalin kiegészítése következik)
Ghrelin – Központi szerepet tölt be a szervezet energiaszabályozásában. Minél magasabb a ghrelinszintünk, annál éhesebbnek érezzük magunkat. Az étkezések előtt a legmagasabb a ghrelinszint, az étkezések után pedig a legalacsonyabb.
Leptin – A véráramban keringő fehérjehormon, amely szervezetünk energiatároló szövetében, a zsírszövetben képződik, és tájékoztatja az agyat a zsírraktárak telítettségéről, valamint a test energiaállapotáról.
Ha befejeztünk egy étkezést, a zsírszövetből leptin szabadul fel, belép a véráramba, majd végül az agyba jutva kézbesíti az üzenetet, hogy jóllaktunk, és rendelkezésünkre áll egy bizonyos mennyiségű energia.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kevés alvás az elhízás kockázatának növekedéséhez vezet, mert a keveset alvóknál a mért leptinszint alacsonyabbnak bizonyult, mint a test zsírtartalma alapján számított várható leptinszint.
Egy 2004-ben történt vizsgálat során (Spiegel, 2004) a leptin és a ghrelin alvásmegvonás hatására bekövetkező koncentrációváltozását tették tanulmány tárgyává. Alvásmegvonás során (két éjszakán keresztül csupán 4 óra alvás) a ghrelinkoncentráció 28%-kal növekedett, míg a leptiné 18%-kal csökkent.
Az éhségérzet 23%-kal nőtt, és elsősorban a magas szénhidráttartalmú élelmiszerekből fogyasztottak többet az önkéntes vizsgálati alanyok. Schmidt és munkatársai egy 2008-as vizsgálat során kimutatták, hogy egyetlen éjszakányi alvásmegvonás során is szignifikánsan nő a plazma ghrelinszintje.

Noha eddig még nem publikáltak humán testtömeg-menedzsment kísérleteket a melatoninnal, a preklinikai vizsgálatok biztatóak. Középkorban lévő rágcsálókban a napi melatonin adagolásról kimutatták, hogy elnyomják a hasi zsírszintet, a plazma leptin szintjét és az inzulin szintet, miközben csökkentik a testtömeget és az étel-bevitelt.

Más kutatók szerint a melatonin összefüggésben van a hasi zsír csökkenésével, a csökkent plazma inzulin és leptin szinttel, valamint az életkorhoz kapcsolódó súlygyarapodás hiányával.

Ezen túlmenően laboratóriumi vizsgálatok során felfedezték a melatonin azon képességét, hogy aktiválja a barna zsírszövetet (míg a fehér vagy sárga zsírszövet  funkciója eltárolni a szükségesnél több kalóriát, a barna zsír, ha a megfelelő körülmények adottak, a kalória égetésével vesz részt a hőtermelésben), ami arra ösztönzi a testet, hogy zsírégetést végezzen a tárolása helyett.

Az utóbbi években a globális elhízási járvány megállításának célpontjává vált a barna zsírszövet. Patkánymodelleknél diabétesz előtti állapotban, ahol az étrend által idézték elő az elhízást, napi 4 mg / kg melatonin kiegészítéssel azt találták, hogy a testtömeg, a hasi zsír, a szérum inzulin szint és a trigliceridek szintje csökkent.

Emberekben a fentinek megfelelő dózis 48 mg egy 75 kg-os testsúlyhoz, ami egy nagyon magas adag, mely másnap álmosságot okozhat. A melatonin tipikus adagjai embernél 0,3 és 10 mg között van, lefekvés előtt alkalmazva.

7: Segít a csontritkulás megelőzésében

Állatokon végzett kutatásokból származó adatok azt sugallják, hogy a melatonin jótékony hatással van a csontsejtek regenerációjára, valamint a csont ásványianyag-sűrűségére, ami ideálissá teszi őt a csontritkulás megelőzésére vagy a csonttörések után kiegészítő kezelésképp.

Egy nagyon kicsi, nemrégiben közzétett, kettős-vak, placebo-kontrollos kísérleti tanulmányban vizsgálták a melatonin hatását 18 perimenopauzában (45-54 éves) lévő nő csontozatának egészségére és életminőségére 6 hónapig.

Megállapították, hogy a melatonin javította a fizikai tünetek pontszámát (pl. jobb közérzet és alvás), megnövelte az osteokalcint (csontképződés marker) és csökkentette az I. típusú kollagén térhálósított N-telopeptid (a csontreszorpció markerje) szintjét. Ez azt mutatja, hogy a melatonin helyreállíthatja a csontsejt vesztés és csontsejt képződés egyensúlytalanságát és megakadályozhatja a csontvesztést.

Összefoglalás a melatonin öregedésgátló szerepéről

Az öregedés egy többfaktoros folyamat, amely nagy mennyiségű szabad gyököt, metabolikus, hormonális és immunitási változást foglal magában.

Noha jelenleg nincs olyan közvetlen klinikai bizonyíték, amely igazolná, hogy a melatonin meghosszabbíthatja az emberi élettartamot, számos bizonyítékot találtunk az öregedési folyamat befolyásolásában játszott szerepéről:

A melatonin számos létfontosságú életfolyamatban vesz részt, és szekréciója idővel fokozatosan csökken. Ez a csökkent melatonin szint úgy tűnik, hogy korrelál sok anyagcsere-funkció romlásával és a csökkenő hormonszinttel, így valószínűleg hozzájárul az öregedési folyamatok felgyorsulásához.

Ez a hormon immunmoduláló tulajdonságokkal is rendelkezik; márpedig az elnyomott immunitás szerepet játszik az öregedési folyamatok felgyorsításában.

A melatonin figyelemre méltóan alacsony toxicitással rendelkezik, és nincs jelentős mellékhatása, ha napi kevesebb, mint 10 mg-os adagban alkalmazzák.

Szakirodalmi források az eredeti cikknél:

www.lifeextension.com/Magazine/2012/9/7-Ways-Melatonin-Attacks-Aging-Factors letöltve: 2020-03-31