Ebben a cikkben elolvashatod, mindazt, amit tudnod kell a MELATONINRÓL. Ez a hormon jóval több mint csupán az alvást segítő hormon.

A melatonin további előnyei a következők:

  • A melatonin (N-acetil-5-metoxi-triptamin) a triptofán aminosav származéka, és széles körben hozzáférhető a következő élelmiszerekből: tej, mandula, banán, répa, uborka, mustár és paradicsom.
  • Az emberekben a melatonint elsősorban a tobozmirigy szintetizálja, de a gyomor-bél traktusban és a retinában is termelődik.
  • A melatonin és metabolitjai erős antioxidánsok, amelyek gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, sejtkommunikációt fokozó, rákellenes és barna zsírszövetet aktiváló (a kalória égetésében vesz részt) és vérzsír csökkentő hatást fejtenek ki, ezáltal védik a szöveteket a különféle sértésekkel szemben.
  • A melatoninról kimutatták, hogy támogatja a cirkadián ritmust, a hormon egyensúlyt, a reproduktív egészséget, az elmét, a hangulatot, a vércukorszint szabályozást és a csont anyagcserét, miközben javítja az általános antioxidáns állapototot és csökkenti a vérnyomást.
  • A melatonin elősegítheti a cukorbetegség szövődményeinek megelőzését és javíthatja a kezelési eredményeket a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek és bizonyos rákfajták esetén.

A melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, de a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízásra. A feltörekvő tudomány azt sugallja, hogy ez megóvhatja genetikai anyagunkat és megóvhat az életkor okozta leépüléstől.

Az eredetileg 2012-ben írt cikk a LifeExtension-ben került publikálásra, szerzője Claudia Kelley, PHD, RD, CDE. 2020 januárjában tudományosan áttekintette és jóváhagyta Dr. Amanda Martin. Magyarra fordította és képekkel kiegészítette: Eperjesi Katalin

A melatoninról ismert, hogy segít néhány embernek a jobb éjszakai alvás elérésében, így érdemelte ki becenevét: “alváshormon”.

Miközben a melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, ez még csak az egészségfejlesztő előnyeinek a kezdete. Átfogó kutatások alapján a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízás ellen is jó.

És ami a legjobb: a tudomány világa azt sugallja, hogy megvédheti genetikai anyagunkat és megóvhat minket az életkorral összefüggő betegségektől és leépüléstől.

A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin akár 20% -al is megnövelte az állatok élettartamát – meghosszabbítva az ifjú kort. A tudományos bizonyítékok szerint a melatonin döntő szerepet játszik a különféle metabolikus funkciókban, az antioxidáns és a neuroprotektív (idegsejt védő) tulajdonságai által, valamint rendelkezik gyulladásgátló hatással és támogatja az immunrendszert.

Mivel a melatonintermelés az életkorral csökken, a szakértők úgy gondolják, hogy csökkenése hozzájárul mind az öregedés folyamatához, mind az egészség általános romlásához. A növekvő bizonyítékokból kiderül, hogy a melatonin milyen nagy szerepet is játszik ebben tulajdonképpen.

1: Antioxidáns védelem – küzdelem a szabad gyökök okozta károk ellen (alvás közben)

Az ötven évvel ezelőtti felfedezése óta a melatonin funkcionálisan sokrétű molekulaként bizonyított. Antioxidáns tulajdonsága szerepelt a legtöbbet tanulmányozott tulajdonságai között.

Azóta óriási mennyiségű kísérleti kutatás támasztotta alá, hogy számos sejtkárosító szabad gyök ellen védelmezi a testünket – nem véletlenül! A melatoninnak 200% -kal több antioxidáns hatást tulajdonítanak, mint az E- vitaminnak. Kiderült róla, hogy jobb az oxidatív károsodás csökkentésében, mint a glutation, valamint a C- és E- vitamin.

Mint ilyen erős antioxidáns, a melatonin nagy szerepet játszik a szabad gyökökkel összefüggő betegségek leküzdésében – a szív- és érrendszeri betegségektől a rákig.

Például a menopauza utáni nőkben a melatoninról azt találták, hogy gátolja a lipid-peroxidációt (a zsírsejteknek a szabad gyökök által okozott károsodását), ezáltal az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintjének csökkent szintjéhez vezet, amely az egyik elsődleges összetevő az érelmeszesedés kialakulásában.

Egy újabb, férfiakkal végzett tanulmány megerősítette ezeket a megállapításokat, amelyek arra utalnak, hogy a melatonin az oxidatív stressz szintjének csökkenéséhez vezet. Kardiopulmonális bypass műtéten átesett egyénekben a melatonin nagyobb mértékben csökkentette a lipid peroxidációt és javította a vörösvértestek membránjának merevségét.

Más, széles köröket érintő szabadgyökök által okozott betegségek, például az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), akut légzési distressz szindróma (ARDS), glaukóma, és szepszis szintén reagáltak a megnövekedett melatonin szintekre.

2: A melatonin harcol a szív- és érrendszeri betegségek ellen

Mivel az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri betegség a vezető halálok, a melatonin védelmet adó képessége különösen figyelemreméltó. Az elmúlt évtizedben a melatonin jelentős figyelmet kapott a kardioprotektív tápanyagok potenciáljának vizsgálatában.

Állatkísérletek elegendő bizonyítékot szolgáltattak a melatonin antioxidáns védelméről a szívizomsérülésekkel szemben; csökkenti a szívroham által okozott károkat, és javítja a szív szívrohamot követő pumpáló hatásának fokát.

Más kutatók beszámoltak arról, hogy csökkenti a teljes koleszterin- és LDL-szintet, és növeli a HDL-koleszterinszintet. További in vivo vizsgálatok megerősítették, hogy a melatonin csökkentheti a vérnyomás szintjét.

A tudósok felfedezték, hogy metabolikus szindrómás egyének kevesebb melatonint termeltek, mint azok akik nem érintettek ebben, valamint azok, akiknek a vérnyomás zavara volt , emelkedett koleszterin és vércukorszintje (a metabolikus szindróma minden klasszikus jellemzője) alacsonyabb melatoninszintet mutattak, mint a normál anyagcsere-funkcióval rendelkezők.

3: Rákterápiás segédanyag és immunszabályozó

Az újonnan megjelenő kutatások arra mutatnak rá, hogy a melatonin antikarcinogén tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis képes megakadályozni a rák kialakulását, illetve kiválthatja a rákos sejtek halálát. Ezek a melatonin antioxidáns, gyulladásgátló, antiproliferációs és hormonmoduláló tulajdonságainak tudhatók be.

Rákos betegeknél dokumentálni tudták a melatonin azon képességét, hogy befolyásolja a rákos sejtek szaporodását és növekedését (“proliferáció”), valamint a rákos sejtek halálát (“apoptózis”) indukálja, rákos betegekben.

Sikeresen alkalmazták előrehaladott stádiumú rákban szenvedő betegeknél, akik hagyományos rákellenes terápiában részesültek: a betegség előrehaladását lassításával, illetve a kezelés mellékhatásainak csökkentésével. 8 randomizált, ellenőrzött klinikai vizsgálat áttekintésében a melatonin adjuváns előnyeit értékelték kemoterápián vagy sugárterápián átesett, daganattal rendelkező rákos betegek kezelése során.

A kutatók azt találták, hogy a napi egyszeri 20 mg melatonin egyszeri alkalmazásával a hagyományos kezelésekhez képest közel 50% -al javult a teljes vagy részleges remisszió aránya. 45% -al növekedett az egyéves túlélési arány és a hagyományos terápia pusztító mellékhatásait, mint például az alacsony vérlemezkeszámot, a neuropathiát és a fáradtságot 89, 83 és 65%-al csökkentette.

Ráadásul, ezek a hatások következetesek voltak a különböző típusú rákok esetében és egyszer sem jelentettek nem kívánatos mellékhatásokat.

A melatonin anticarcinogén tulajdonságai az immunrendszerre gyakorolt hatásának tulajdoníthatók. Laboratóriumi tanulmányok kimutatták, hogy a melatonin aktiválhatja a T-sejteket, amelyek más immunsejteket aktiváltnak az idegen betolakodók vagy kórokozók elpusztításához.

Ezenkívül a melatonin stimulálja a természetes ölősejtek, a monociták és makrofágok szintézisét, és elősegíti az egészséges sejtek közötti kommunikációt, amely javítja a test megfelelő immunválaszát az idegen betolakodókra.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kutatást vezető szakértők azt gondolják, hogy a rákos betegek és különösen az áttétes esetek profitálhatnak a melatonin használatából, bár még további kutatások szükségesek ennek alátámasztására.

4: Véd a cukorbetegség szövődményei ellen

A cukorbetegség – akárcsak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák esetében – a “szabad gyökös betegségek” családjába tartozik. Kutatások kimutatták, hogy a 2. típusú cukorbetegségben és a retinopathiaban szenvedő emberekben a melatonin-szekréciója megváltozik.

Tekintettel arra, hogy a melatonin szabad gyököket csökkentő anyag, nem meglepő, hogy a preklinikai kutatások ismételten és következetesen dokumentálják annak kedvező antioxidációs hatásait cukorbetegek és magas vércukorszintű (hiperglikémiás) betegek esetében.

A melatoninról azt is kimutatták, hogy megvédi a hasnyálmirigy béta-sejtjeit és számos cukorbetegség által érintett szervet (beleértve a vese-, retina-, agyi- és érrendszeri szöveteket) a szabad gyökök károsodásaitól. A vizsgálatok során a melatonin-kezelés hatására csökkent a vércukorszint, a HA1C és a koleszterin.

Nem csoda, hogy a tudósok nagyon ígéretesnek tartják a melatoninban rejlő képességet abban, hogy javítsa az életminőséget azáltal, hogy enyhíti a cukorbetegséggel járó szövődményeket, mint például a retinopathiát, a nefropátiát és a szív- és érrendszeri betegségeket.

5: Segít késleltetni az Alzheimer-kórt

A melatonin másik egyedülálló és erőteljes tulajdonsága az, hogy képes átjutni a vér-agy gáton. A szájon át bevitt melatonin növeli a melatonin szintjét az agyban. A melatonin meg is védi a vér-agy gátat olyan hipoxiás sérülések esetén, amelyek a vér-agy gát fokozott permeabilitását okozhatják, és  további károsodásához vezethetnek az érzékeny agyszövetben, mivel azok a vegyületek, amelyeket általában egy működő vér-agy gát megfogna, az agyba jutnak.

Az elmúlt évtized intenzív kutatásaiból tudunk immár a melatonin kedvező hatásairól a neurodegeneratív rendellenességek kísérleti modelljeiben, különös tekintettel az oxidatív károsodásokra. Valójában a melatonin igen széles spektrumú antioxidáns hatása számos központi idegrendszeri neurodegeneratív betegségben bizonyított és dokumentált.

Pontosabban, a melatonin hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetéséhez; megvédi az az oxidatív károsodásoktól és sejthaláltól az olyan létfontosságú sejtszerkezeteket, mint például a mitokondriumokat. A mitokondriális funkció csökkenése számos neurodegeneratív betegség, köztük az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-betegség jellemzője.

A melatonin továbbá elősegítheti az alvásminta javulását és megakadályozhatja a kognitív károsodást, és javíthatja az ezekben az esetekben gyakran előforduló zavart és nyugtalanságot, ami jellemzően este jelentkezik az Alzheimeres betegeknél. A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin kifejezett neuroprotektív hatást fejt ki a béta amiloid plakkok ellen, mely egy az Alzheimer-kór specifikus okai közül.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a melatonin megakadályozhatja az agysejtek halálát, miközben fenntartja az energia és az oxigén anyagcserét az erősen stresszes idegi mitokondriumokban. Úgy tűnik, hogy összefüggésben van az időskorúak és az Alzheimer-kóros betegek kognitív teljesítményével.

Fontos megjegyezni, hogy bár a melatonin hasznosnak bizonyulhat az Alzheimer-kór korábbi szakaszaiban, sokkal kevésbé hatásos a betegség késői stádiumában, és akkor lehet, hogy nem javít az alváson vagy az izgatottságon.

6: Az elhízás elleni küzdelem a melatoninnal

Az utóbbi években a dietetikusok és az egészségügyi szakemberek felismerték, hogy az elhízás gyakran társul a stresszhez, az érzelmi étkezéshez, az alvásmegvonáshoz és az élet későbbi szakaszában bekövetkező hormonális változásokhoz.

Az éjszakai étkezési szindrómás nőkkel (egy étkezési rendellenesség, ami késői esti zabálós „tivornyákkal” jár) foglalkozó, nemrégiben végzett tanulmány további megerősítést tett erre. Megállapította, hogy az ebben a rendellenességben szenvedő nőkben kifejezett melatonin bioritmuszavarok tapasztalhatók, melyek szintén befolyásolták a kortizol (egy stressz hormon, ami a súlyproblémák egyik okozó faktora lehet) és a ghrelin (hormon, amely serkenti az éhség) szintjét.

Számos egyéb viselkedési és élettani markert is érintett ezeknél a nőknél, melyek az étvágy és a neuroendokrin szabályozásban vesznek részt.

Egy kis magyarázat (Eperjesi Katalin kiegészítése következik)
Ghrelin – Központi szerepet tölt be a szervezet energiaszabályozásában. Minél magasabb a ghrelinszintünk, annál éhesebbnek érezzük magunkat. Az étkezések előtt a legmagasabb a ghrelinszint, az étkezések után pedig a legalacsonyabb.
Leptin – A véráramban keringő fehérjehormon, amely szervezetünk energiatároló szövetében, a zsírszövetben képződik, és tájékoztatja az agyat a zsírraktárak telítettségéről, valamint a test energiaállapotáról.
Ha befejeztünk egy étkezést, a zsírszövetből leptin szabadul fel, belép a véráramba, majd végül az agyba jutva kézbesíti az üzenetet, hogy jóllaktunk, és rendelkezésünkre áll egy bizonyos mennyiségű energia.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kevés alvás az elhízás kockázatának növekedéséhez vezet, mert a keveset alvóknál a mért leptinszint alacsonyabbnak bizonyult, mint a test zsírtartalma alapján számított várható leptinszint.
Egy 2004-ben történt vizsgálat során (Spiegel, 2004) a leptin és a ghrelin alvásmegvonás hatására bekövetkező koncentrációváltozását tették tanulmány tárgyává. Alvásmegvonás során (két éjszakán keresztül csupán 4 óra alvás) a ghrelinkoncentráció 28%-kal növekedett, míg a leptiné 18%-kal csökkent.
Az éhségérzet 23%-kal nőtt, és elsősorban a magas szénhidráttartalmú élelmiszerekből fogyasztottak többet az önkéntes vizsgálati alanyok. Schmidt és munkatársai egy 2008-as vizsgálat során kimutatták, hogy egyetlen éjszakányi alvásmegvonás során is szignifikánsan nő a plazma ghrelinszintje.

Noha eddig még nem publikáltak humán testtömeg-menedzsment kísérleteket a melatoninnal, a preklinikai vizsgálatok biztatóak. Középkorban lévő rágcsálókban a napi melatonin adagolásról kimutatták, hogy elnyomják a hasi zsírszintet, a plazma leptin szintjét és az inzulin szintet, miközben csökkentik a testtömeget és az étel-bevitelt.

Más kutatók szerint a melatonin összefüggésben van a hasi zsír csökkenésével, a csökkent plazma inzulin és leptin szinttel, valamint az életkorhoz kapcsolódó súlygyarapodás hiányával.

Ezen túlmenően laboratóriumi vizsgálatok során felfedezték a melatonin azon képességét, hogy aktiválja a barna zsírszövetet (míg a fehér vagy sárga zsírszövet  funkciója eltárolni a szükségesnél több kalóriát, a barna zsír, ha a megfelelő körülmények adottak, a kalória égetésével vesz részt a hőtermelésben), ami arra ösztönzi a testet, hogy zsírégetést végezzen a tárolása helyett.

Az utóbbi években a globális elhízási járvány megállításának célpontjává vált a barna zsírszövet. Patkánymodelleknél diabétesz előtti állapotban, ahol az étrend által idézték elő az elhízást, napi 4 mg / kg melatonin kiegészítéssel azt találták, hogy a testtömeg, a hasi zsír, a szérum inzulin szint és a trigliceridek szintje csökkent.

Emberekben a fentinek megfelelő dózis 48 mg egy 75 kg-os testsúlyhoz, ami egy nagyon magas adag, mely másnap álmosságot okozhat. A melatonin tipikus adagjai embernél 0,3 és 10 mg között van, lefekvés előtt alkalmazva.

7: Segít a csontritkulás megelőzésében

Állatokon végzett kutatásokból származó adatok azt sugallják, hogy a melatonin jótékony hatással van a csontsejtek regenerációjára, valamint a csont ásványianyag-sűrűségére, ami ideálissá teszi őt a csontritkulás megelőzésére vagy a csonttörések után kiegészítő kezelésképp.

Egy nagyon kicsi, nemrégiben közzétett, kettős-vak, placebo-kontrollos kísérleti tanulmányban vizsgálták a melatonin hatását 18 perimenopauzában (45-54 éves) lévő nő csontozatának egészségére és életminőségére 6 hónapig.

Megállapították, hogy a melatonin javította a fizikai tünetek pontszámát (pl. jobb közérzet és alvás), megnövelte az osteokalcint (csontképződés marker) és csökkentette az I. típusú kollagén térhálósított N-telopeptid (a csontreszorpció markerje) szintjét. Ez azt mutatja, hogy a melatonin helyreállíthatja a csontsejt vesztés és csontsejt képződés egyensúlytalanságát és megakadályozhatja a csontvesztést.

Összefoglalás a melatonin öregedésgátló szerepéről

Az öregedés egy többfaktoros folyamat, amely nagy mennyiségű szabad gyököt, metabolikus, hormonális és immunitási változást foglal magában.

Noha jelenleg nincs olyan közvetlen klinikai bizonyíték, amely igazolná, hogy a melatonin meghosszabbíthatja az emberi élettartamot, számos bizonyítékot találtunk az öregedési folyamat befolyásolásában játszott szerepéről:

A melatonin számos létfontosságú életfolyamatban vesz részt, és szekréciója idővel fokozatosan csökken. Ez a csökkent melatonin szint úgy tűnik, hogy korrelál sok anyagcsere-funkció romlásával és a csökkenő hormonszinttel, így valószínűleg hozzájárul az öregedési folyamatok felgyorsulásához.

Ez a hormon immunmoduláló tulajdonságokkal is rendelkezik; márpedig az elnyomott immunitás szerepet játszik az öregedési folyamatok felgyorsításában.

A melatonin figyelemre méltóan alacsony toxicitással rendelkezik, és nincs jelentős mellékhatása, ha napi kevesebb, mint 10 mg-os adagban alkalmazzák.

Szakirodalmi források az eredeti cikknél:

www.lifeextension.com/Magazine/2012/9/7-Ways-Melatonin-Attacks-Aging-Factors letöltve: 2020-03-31