PCOS – policisztás petefészek szindróma
Rengeteg (a termékeny nők közel 30%-a) szenved a PCOS-tól és egyre fiatalabb korban jelentkezik.
PCOS akkor áll be egy női szervezetben, amikor egy nő nem ovulál. Az ovuláció hiánya felborítja a normális ciklust, a ciklikus oda-vissza hatást és érzékeny kapcsolatot, illetve együttműködést a nemi hormonjai között, így az agy és a petefészkek között is.
Elsődleges petefészek rendellenességről van szó, ami magával hozza az agyalapi mirigy hormontermelésének borulását.
Amikor – ovuláció hiányában -a petefészkek nem képesek megfelelő arányban termelni a hormonokat (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron), ezt nem kielégítő működést és hormontermelést, az agyalapi mirigy érzékelve kompenzálni szeretne, így elkezd abnormálisan sok LH-t és FSH-t felszabadítani (labornál túl magas LH-szint figyelhető meg – az LH a tüszőrepedést, azaz ovulációt serkentő hormonunk).
Viszont ez sem vezet ovulációhoz, hanem bennragad a petefészekben a megérett tüsző, apró cisztát okozva. Majd hónapról hónapra jön mellé egy újabb, amikor ez a folyamat ismét lejátszódik.
Normál esetben, a hipotalamusz, azaz az agyunk szabályozó központja kíséri figyelemmel a petefészkeink hormontermelődését és így szinkronizálja a normális menstruációs ciklust.
Amikor a havi vérzés véget ér, a hipotalamusz GnRH hormont bocsájt ki, amely stimulálni fogja az agyalapi mirigyet az FSH (tuszoerlelo) és az LH (tüszőrepesztő) hormonok kibocsájtására.
Ezek a hormonok utasítják a petefészket ösztradiol termelésére, amely majd szépen elkezdi a tüszőérlelést (petesejt érlelést a tüszőben), kb. 120 tüszőnél.
Az első tüsző, amely beérik, kiszabadítja magából a petesejtet, mely a petevezetőn keresztül útnak indul a méh fele. A visszamaradt tüsző-burok pedig azonnal átalakul sárgatestté és elkezd nagy mennyiségű progeszteront termelni.
Olyan mennyiséget kell itt elképzelni, hogy egyik pillanatról a másikra a progeszteron koncentráció 200-300-szorosara változik, az ösztrogénhoz viszonyítva. Azaz a progeszteron átveszi az irányítást!
Ez a mennyiségű progeszteron fogja napról napra a méhnyálkahártyát megfelelő minőségűvé tenni, egy esetleges beágyazódáshoz és ez a progeszteron mennyiség küldi azt az üzenetet az agyalapi mirigynek, hogy nem kell további ovuláció.
Ha a megtermékenyítés nem történik meg ezen a kb. 14 napon belül (ciklus második fele, főleg ovuláció utáni 8 nap), a petefészek elkezdi csökkenteni az ösztrogén és progeszteron termelést. Majd kb. 1 nappal a menstruáció megjötte előtt, hirtelen mindkét hormoné hirtelen nagyon leesik, melynek hatására a méhnyálkahártya ledobódik, azaz megjön a menstruáció.
Van egy ún. visszacsatolás, azaz az alacsony hormonszint hatására a GnRH elkezd növekedni és minden kezdődik előlröl, új ciklusba léptünk!
Mi történik, ha nincs ovuláció?
Ha a tüsző nem képes megrepedni és kilökni a petesejtet?? Ebben az esetben a tüsző bent ragad, ciszta lesz belőle és így a fentebb leírt progeszteron termelődés is elmarad! Minden borul…
Ugyanis a progeszteron hiányát érzékeli a hipotalamusz, mely így tovább próbálkozik stimulálni a petefészket az által, hogy egyre több GnRH-t termel, amely ugyanakkor stimulálja az agyalapi mirigy FSH és LH termelését. Ez viszont arra készteti a petefészket, hogy meg több ösztrogént és androgént termeljen, hogy igenis legyen már ovuláció!
Ezek pedig még több tüsző beérését fogják előidézni. Ám ezek az “extra” tüszők sem képesek megrepedni és kiszabadulni, petesejtet produkálni, azaz nincs tüszőrepedés (ovuláció) így ott ragadnak a petefészekben és ahogy ez hónapról hónapra lejátszódik, egyre több cisztánk lesz (policiszta, azaz többszörös ciszta) illetve így megint nincs progeszteron termelődés, de van több, mint kellene ösztrogén és androgén (utóbbi okozza a férfias tüneteket, úgy mint kopaszodás, fejtetői, halántéki hajhullás, fokozott szőrösödés).
Így születnek a gyöngysorszerű cisztácskák a petefészekben, ez az alapja a PCOS-nek. Egy átlag policisztás petefészek 10 ilyen cisztát tartalmaz. Egy ciszta nem nagyobb, mint átlag 7-8 mm.
Egy ördögi körbe kerülünk: a szabálytalan petefészek működés szabálytalan ovulációhoz vezet, ha pedig nincs ovuláció, nincs progeszteron…
A menstruációs ciklus ösztrogén és androgén dominált lesz, ezekből lesz sok, szinte nulla progeszteron mellett. Ezt ösztrogén-dominanciának hívjuk, androgén (férfi hormon) túltermelődéssel.
A megoldás felé
Norvégiában és Amerikában a gyökerénél igyekszenek megszüntetni a problémát, ami a progeszteron szint helyreállítása természetes úton, ennek segítségével a túlzott és sikertelen tüszőérlelés leállítása és az ovuláció elősegítése az út a gyógyulás felé.
Számos új kutatás szerint a D-vitamin hiány és az ovuláció hiánya között komoly kapcsolat van. Kifejezetten PCOS nők esetében mutattak ki jelentős D-vitamin hiányt!
Az esetek többségében – de nem mindig – a PCOS inzulinrezisztenciával jár együtt. Ezért a progeszteron bevitele mellett szigorú diéta, a szénhidrátok (elsősorban finomított szénhidrátok, azaz cukor és fehérliszt) szigorú visszaszorítása szükséges és az egyenletes vércukorszint biztosítása érdekében az alacsony glikémiás indexű (GI) ételek fogyasztását részesítsük előnyben. Mindig érdemes elvégeztetni egy ételallergia vizsgálatot is, különös figyelemmel a gluténérzékenység szűrésére.
A hormonok létfontosságú kémiai hírvivő molekulák az emberi szervezetben, melyek befolyásolni képesek és hivatottak a sejtjeink működését, ezáltal életfolyamatainkat szabályozzák.