Dr. Lee-nek, a progeszteron amerikai kutatójának rengeteg olyan “véletlen” férfi páciense volt, akik úgy kerültek kapcsolatba a progeszteronnal, hogy a feleségeiket kenték be progeszteron krémmel. Egy pár ilyen “segítőkész” hónap után, a férfiak azt figyelték meg magukon, hogy a megnagyobbodott prosztatájuk erőteljes zsugorodásnak indult, a vizelési gondjaik is kezdtek megoldódni, nem beszélve arról, hogy fokozatosan visszatért a libidójuk.

Igen sok prosztata rákos férfi beteg arról számolt be, hogy progeszteron szint helyreállítás alatt az orvosaik által rendszeresen mért PSA szintjük (Prosztata Specifikus Antigén) jelentősen csökkent, illetve a daganat nem fejlődött tovább, sőt!

Olvass tovább

Hogyan is kezdődött az, hogy a figyelem a férfiakra terelődött ezen a területen?

Először arra lettünk figyelmesek, hogy a férfiak termékenysége csökkent… A termékenység csökkenése, az impotencia, a prosztata és sperma problémák – nem beszélve a nemi vágy csökkenéséről- mind-mind olyan problémák, melyekről SENKI sem akar beszélni.

Pedig ha nem beszélünk róla, a baj csak egyre nagyobb lesz, testileg-lelkileg. Ezért úgy döntöttünk, hogy igenis beszélünk róla!

Olvass tovább

A maca gyökér egy olyan adaptogén gyógynövény, amely a tanulmányok alapján A Maca képes mind a férfiak, mind a nők kulcsfontosságú hormonjait befolyásolni egyaránt, a termékenységet fokozni, úgy, hogy maga a növény nem tartalmaz hormonokat.

Makro- és mikrotápanyagokban gazdag, támogatja a szervezet sejtjeinek felépülését és működését. Elsősorban sejtszinten hat. Hormonrendszeri hatásai annak köszönhető, hogy elősegíti az agyalapi mirigy, a mellékvese és a pajzsmirigy kiegyensúlyozott működését (mindhárom részt vesz a hormonális egyensúlyban és egymástól elválaszthatatlanul együtt működnek a hormonális szabályozásban).

Olvass tovább

Az antioxidánsokról bizonyára már hallottál, de abból a megvilágításból talán még ne, hogy ők az egészséges termékenység egyik legfontosabb alkotóelemei, így elégséges bevitelükre minden nőnek és férfinak egyaránt figyelnie kellene.

Amikor egy nő elhatározza, hogy babát szeretne, valószínűleg eszébe sem jut, hogy érdemes az antioxidánsokra is támaszkodnia a felkészülésnél, vagy hogy mekkora segítséget jelenthet ezek bevitele, ha várat magára a fogantatás.

Olvass tovább

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre.

Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.

Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?

Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást.

E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban.

Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve agonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat.

A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Hogyan és mire hat a szerotonin?

Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk.

A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).

A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.

Agyi egészség

A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.

Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.

Ha nincs elég a szerotoninból…

A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében.

Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.

A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel.

Az immunrendszer aktiválása esetén – például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is – a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.

A quinoa hántolt magja táplálkozás- élettanilag fontos anyagokat tartalmaz, ezért rendkívül egészséges. A növény tápanyag- és ásványi anyag tartalma messze felülmúlja az általunk használt gabonafélékét, ennek ellenére napjainkban alig ismerjük a quinoát Magyarországon. Egészségvédő táplálkozásunk egyik fontos eleme lehet, ha megismerkedünk vele és bátran használni kezdjük.

Olvass tovább

A Fytomineral széles körben alkalmazható, regeneráló hatású, az ásványi anyagok és nyomelemek pótlására, valamint a mérgező nehézfémek eltávolítására szolgáló, a periódusos rendszer több mint 60 elemét koncentrált, kolloid oldat formájában tartalmazó, teljes egészében természetes eredetű étrend-kiegészítő készítmény bioinformációkkal.

A természetes formában jelen levő ásványi anyagok és nyomelemek hozzásegítik a szervezetet ahhoz, hogy helyreállítsa és megtartsa a belső környezet tökéletes egyensúlyát (homeosztázis). A készítményben levő ásványi anyagok felszívódásának mértéke eléri a 98%-ot!

Olvass tovább

A mellékvese fáradtság következményei szerteágazóak és egyénenként nagyon különbözőek lehetnek…

Mivel a kortizolnak számos létfontosságú feladata van az emberi szervezetben – többek között, de nem kizárólagosan!!! akkor, amikor stresszhatás alatt állunk, a mellékvese funkció csökkenése több élettani funkciót érint. A kortizol ugyanis

  • szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat,
  • szabályozza az inzulint és a glükózt, így a vércukor háztartást,
  • szabályozza az immun funkciókat,
  • választ ad a gyulladásokra,
  • szabályozza az anyagcserét.

Olvass tovább

A mellékvese fáradtság, az az állapot, amikor a mellékvese már nem bír elegendő kortizolt, és más hormonokat – melyekről szó lesz – megtermelni. Ez az állapot mindig fokozatosan alakul ki, azaz különböző klasszikus stádiumai vannak, hiszen a szervezet végig igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel. Olvass tovább

Mi történik akkor, ha stressz ér minket?

Amikor stressz ér minket, a mellékvese azonnal megemeli a kortizol szintet a vérünkben. Ez az ún. anti-stressz hormon védi ki a stresszt. Ha ez a mechanizmus nem működne, az végzetes volna!

Csakhogy ez azonnali következményekkel járhat, főleg, ha huzamosabb ideig vagyunk kitéve stresszhatás(ok)nak. Már egy rövidebb ideig tartó magas kortizol szint is okozhatja pl.  a menstruáció korábbi érkezését, ha egy vizsgaidőszakon vagyunk túl vagy ha a munkahelyünkön éppen határidős zárás van.

Olvass tovább

Az MSM egy szerves kén vegyület, melynek egyik legértékesebb tulajdonsága a fájdalomcsillapítás. Természetes fájdalomcsillapítóként minden típusú fájdalomnál segít, annak eredetétől függetlenül. Klinikai kísérletek zömében bizonyították, hogy hatékonysága a nem szteroid alapú fájdalomcsillapítók hatékonyságával közel megegyező, ráadásul az MSM-nek nincs mellékhatása!

A kén szerepe az emberi testben

  • Megtartja a sejtek falának a rugalmasságát és azokat áteresztővé teszi. Ennek köszönhetően a méreganyagok ki,- és tápanyagok beáramlása megfelelően biztosított.
  • Biztosítja a szervezetnek a szükséges alapanyagot új sejtek létrehozásához, sejtek javításához és így gondoskodik a sérült szövetek vagy szervek regenerálódásához elengedhetetlen sejtújulásról.
  • Közvetetten részt vesz az energiatermelő folyamatokban, mint az inzulin egy alkotóeleme, ami előfeltétele a normális szénhidrát anyagcsere folyamatoknak.
  • Biztosítja a kötőszövetek egészségét, és a kollagén előállítódását.

Olvass tovább

Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ám amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet a mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni. Olvass tovább

A mellékvese fáradtság kialakulásának legklasszikusabb okai

A krónikus stressz fogalma igen jól ismert és gyakran emlegetett a nyugati társadalmakban. A leggyakoribb stresszorok a munkahelyi nyomás, a munkahelyváltás, egy szerettünk elveszítése, költözés, házasságbeli problémák, és így tovább…

A mellékvese fáradtság akkor következik be, amikor a minket érő stressz mennyisége meghaladja a testünk ellensúlyozó és helyreállító képességét.

További stresszorok, amelyek hosszútávon mellékvese fáradtságot okozhatnak:

  • Harag
  • Krónikus fáradtság
  • Krónikus betegség
  • Krónikus fertőzés

Olvass tovább

Egy igen érdekes és új terület a mellékvese fáradtság vagy más néven hypoadrenia kutatása és megértése. A felnőtt lakosság komoly százaléka szenved tőle, mégis Magyarországon még csak nem is nagyon diagnosztizálják az endokrinológusok.

Állandó fáradtságérzés, krónikus fáradtság, kimerülés…ugye nagyon gyakori? Ha segítséget kérünk, jobb esetben is csak azt a tanácsot kapjuk, hogy pihenjünk, ne éljünk stresszesen, de a legtöbb esetben nem kapunk kézzel fogható, konkrét és hatékony tanácsokat a hogyanról, a tüneteink okairól – hogy megérthessük, mi történik velünk, hogyan jutottunk el ebbe az állapotba -, a megoldási lehetőségekről pedig még kevésbé…

Pedig ezzel komolyan kell foglalkoznunk! Lássuk miért! Olvass tovább

Az Omega-3 esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy szervezetünk nem tudja előállítani, ezért kívülről kell beszereznünk. Lássuk, miért is olyan fontos számunkra!

Elégtelen keringést helyrehozza, hogy a hormonok így eljuthassanak a megfelelő sejtekhez.

Várandósoknak vagy várandósságra készülő nőknek, szoptatós anyáknak nagyon fontos, mivel magának a fejlődő magzatnak, majd a kisgyermeknek is hozzájárul az agyi és idegrendszeri fejlődéséért, szem és a látás egészségéhez. Fontos hatóanyag depresszió esetén. Egyedülálló gyulladáscsökkentő hatása miatt az autoimmun és gyulladásos alapú (pl. izületi) betegségek esetén elengedhetetlen hatóanyag.

Hozzájárul a nők – és a férfiak – termékenységéhez, segíti megőrizni a nőgyógyászati egészséget.

Olvass tovább

A stressz fogalma

Lássuk a stressz alapjait Selye professzor kutatási eredményei alapján:

A szó maga a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk. Olvass tovább

A D3-vitamint (cholecalciferol) más néven a Napfény vitaminnak is hívhatnánk, mivel a bőrünkben termelődik, napfény hatására.

Naponta minimum 1 óra napozás, teljes testfelületen, fényvédő krémek használata nélkül biztosítana számunkra elegendő D3-vitamint. Ezt szinte egyikünk sem teszi meg, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy az Egyenlítő mentén élünk, a Naptól illetve a bőrráktól való félelmünk miatt.

A híres New England Journal of Medicine szerint a D-vitamin hiány mára világméretűvé vált az emberekben. Mára már bebizonyosodott, hogy a krónikus D-vitamin hiány olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint például a gyulladásos (autoimmun) betegségek, az influenza, a vastagbél rák vagy a pikkelysömör.

D3-vitamin pótlás javasolt lehet mindazoknak, akik… Olvass tovább

Mik azok a xeno-ösztrogének (xeno=idegen)?

A xeno-ösztrogének a vegyipar termékei. Olyan mesterséges vegyszerek, amelyek a szervezetbe jutva képesek az ösztrogént mimikálni, ezáltal ösztrogén hatást fejtenek ki.

A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ún. receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xeno-ösztrogének ugyanezekhez a receptorokhoz tudnak kapcsolódni, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének. A különbség, hogy a mesterséges hormonok több receptort tudnak aktiválni – így erősebb az ösztrogén hatásuk.

Amikor  azt halljuk, hogy ösztrogén  dominancia alakult ki  szervezetünkben xeno-ösztrogének  által, egyből arra gondolunk: „De hát, én nem is voltam kitéve ilyen hatásnak…”, mert ilyenkor valami nagyon borzasztó sugárzásra gondolunk tévesen.

Sajnos a xeno-ösztrogének banális, mindennapjainkban előforduló környezeti mérgek, mesterséges vegyszerek, mint a dioxin, PCB-k, DDT és nonyl-phenol származékok. Szervezetünkbe jutva képesek egyszerre jóval több ösztrogén receptort aktiválni és ezáltal egy nagyon erős ösztrogén hatást elérni.

A gyógyulásunk része, hogy tisztában legyünk ezekkel az anyagokkal és igyekezzük elkerülni őket, amennyire csak lehet. Mivel benne vannak a táplálékláncunkban, még ha ma betiltanák az összeset, akkor is évszázadok kellenek ahhoz, hogy kiürüljenek a táplálékláncból. Ezért nem szabad azt az álmot kergetnünk, hogy teljesen ki tudjuk őket iktatni az életünkből, de mindent el kell követnünk, hogy kerüljük őket!

“Több, mint hatvan éven keresztül tanulmányoztam az élő rendszereket, és ez meggyőzött arról, hogy testünk sokkal tökéletesebb, mint amit a betegségek végtelen listája sugall. A szervezet fogyatékosságai sokkal kevésbé a velünk született hibákból, mint inkább a szervezetünkkel szemben elkövetett visszaéléseinkből ered.” – Szent-Györgyi Albert

A következő termékcsoportokban találhatóak meg mindennapi életünkben:

  • élelmiszerekben rovarirtók, permetszerek, gyomirtók maradványaiként
  • ivóvíz (előbbiek és fogamzásgátló szerek szennyezik ivóvíz-készletünket)
  • kozmetikumainkban található kőolaj származékok
  • aceton, körömlakkok, hajfestékek
  • öblítők – mosó és tisztítószerek (főleg klór származékok)
  • festékek, oldószerek, hígítók, lakkok
  • szőnyegek, ragasztók, PVC, laminált parketta bevonata
  • műanyagokban (hő hatására BPA és műanyaglágyító phtalátok szabadul fel belőlük), stb…

Praktikus tanácsok a xeno-ösztrogének elkerülésére:

  • Kerüljük a rovarirtók és permetszerek használatát! Alaposan mossuk meg a zöldséget és gyümölcsöt, amit fogyasztani készülünk!
  • Csapvizet csak szűrés után fogyasszunk!
  • Lehetőség szerint vásároljunk organikus (bio) húsokat, halakat, zöldségeket és gyümölcsöket és házi tejtermékeket! Csak hormonmentes húst és tejet fogyasszunk! Itthon ezek tiltottak, de ha import terméket vásárolunk, akkor találkozhatunk velük!
  • Kerüljük elsősorban a puhább műanyagokat, különösen a PVC-t! (Minél puhább a műanyag, annál könnyebben válik ki belőle a xeno-ösztrogén. A műanyagok puhábbá, rugalmasabbá alakításához egy phthalate nevű vegyszert adnak, aminek ösztrogén hatása van.)
  • Soha ne melegítsünk ételt műanyag dobozban, mikrohullámú sütőben. Főleg ne folpack-kal letakart ételt!
  • Üveg vagy kerámia edényeket használjunk étel tárolásra!
  • Használjunk cserép, porcelán, öntöttvasedény edényeket a teflon helyett.
  • Ne hagyjunk műanyag palackos vizet vagy üdítőt a napon! A hő hátasára kioldódik belőle a méreganyag.
  • Ha egy vizes palack mar felmelegedett a napon, ne igyuk meg belőle a vizet!
  • Ne használjunk öblítőt ruhamosáskor!
  • Egyszerű összetételű mosóport és mosogatótablettát használjunk, minél kevesebb méreganyag tartalommal!
  • Használjunk organikus szappant és fogkrémet, kerüljük a fluoridot!
  • Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyekben paraben es stearal konium chloride van. Használjunk bio termékeket!
  • Kerüljük a körömlakk és körömlakklemosó használatát!
  • Természetes alapanyagú parfümöt használjunk! Sok parfüm és légfrissítő tartalmaz parabént, ami szintén xeno-ösztrogén.
  • Kerüljük a surfactant-okat tartalmazó óvszereket és síkosítókat!
  • Kerüljük az új szőnyeg használatát, mérgező anyagokat bocsájt ki, amit mi belélegzünk.
  • Igyekezzünk kerülni a röntgen felvételeket!
  • Kerüljük a fénymásolók, nyomtatók, új szőnyegek, és MDF bútorlapok közelséget!
  • Kerüljük a várandósság alatti felújítási munkákban való részvételt és használjunk bio alapanyagokat (bio falfestéket vagy meszeljük a falat).
  • Csökkentsük a testzsírt! – a xenoösztrogének a testzsírban raktározódnak el! Minél több ösztrogén van a szervezetben, annál több testzsír és minél több a testzsír, annál több ösztrogén…ördögi kör!

Rengeteg zöldség és gyümölcs természetesen tartalmazza a Kalcium D-glukarátot (pl. alma, narancs, brokkoli, grépfrút), ami segít a testnek kiválasztani az olyan hormonokat, mint az ösztrogén. Fogyasszunk minél több friss, nyers gyümölcsöt! (Természetesen ez nem mondható el a konzervekről, melyekben jelentős mennyiségű BPA-t mutattak ki!)

Milyen vegyszereket igyekezz kerülni?

  • alkilfenoletoxilátok: gumi, oldószerek, bevonatok. EU-ban már visszaszorítva.
  • atrazin: gyom irtószer. EU-ban betiltott.
  • 4  metilbenzilidén: faktoros napozókrémek, dezodorok. USA-ban betiltva.
  • butil-hidroxi-anizol (E-320): élelmiszer tartósítószer
  • butylated hydroxyanisole / BHA) : élelmiszer tartósítószer, E320
  • biszfenol-A (BPA ): műanyag cumisüveg, ételhordó alapanyaga. Betiltott Kanadában.
  • diklórfenil  diklóretilén (DDE): a nagy hatású már betiltott rovarméreg, a DDT „gyermeke”. Betiltott a DDT, de nem a DDE!
  • dieldrin: rovarirtó. Már világszerte betiltott.
  • DDT : nagy hatású rovarméreg. Betiltott Magyarországon 1960 óta.
  • endoszulfán: a klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek hatóanyaga.
  • eritrozin (E127): élelmiszer színezék. Betiltott az EU több országában.
  • etinilösztradiol : szintetikus ösztrogén (ösztrogén-progesztin kombinációs fogamzásgátlókban használják ). Kipisilve visszakerül a táplálékláncba.
  • heptaklór: rákkeltő rovarirtó.
  • hexaklórciklohexán (lindane): rovarirtó, betiltott 50 országban.
  • metoxi-klór: rákkeltő rovarirtó.
  • nonilfenol származékok: ipari felület-aktiv anyagok; emulziós anyagok polimerizáláshoz; laboratóriumi mosószerek; rovarirtó szerek) Betiltott EU-ban.
  • pentaklórfenol: rovarirtó és fa konzerváló anyag.
  • PCB (poliklórozott bifenil): rovarölő szerekben, optikai fehérítőkben, műanyagokban, oldószerekben, festékekben…stb. USA-ban 1976-tól, EU-ban 2001-től betiltott.
  • parabén: kozmetikai tartósítószer (mellrákos tumorokban mindig kimutatható)
  • fenszulfotion  (red dye): ételszínezék. (Dye nr. 2 és 4 betiltva USA-ban)
  • phthalate-vegyület: műanyag ruganyosító (játékok). Betiltott USA-ban és EU-ban.
  • DEHP: A PVCben található legveszélyesebb lágyítószer.
  • propil-gallát  (E-310): avasodás-gátló, élelmiszerekben és kozmetikumokban

Elsősorban kozmetikumokban megtalálható xeno-ösztrogén vegyületek (Vigyázat, mert bőrön át könnyen felszívódnak!):

  • Dibutyl Phtalat: oldószer, szintetikus anyag máj- és ivarszerv károsító
  • Diethyl Phtalat: oldószer és lágyító napvédő szerekben, szintetikus anyag idegméreg, máj- és ivarszerv károsító
  • Ethoxydiglycol (EDG): oldószer, szintetikus anyag mérgező, bőr- és nyálkahártya károsító, állatkísérleteknél torzszülöttek jöttek a világra
  • Pregnelonole Acetate hatóanyag: férfi és női készítményekben: élénkítő, frissítő
  • Ammonium Glycyrrizinate: a hatóanyagot édesgyökérből szintetizálják, nagyon erős hormonális hatása az orvostudományban is elismert (meddőséget okozhat)
  • Dipotassium Glycyrrizinate: a glicerinsav káliumsója, hormonális mellékhatása az orvostudományban is ismert
  • Glycyrrhetenic Acid glycyrrhetin:sav glycyrrhizinsavból vonják ki

Honnan jönnek a xeno-ösztrogének?

A világháború környékén, amikor elkezdődött az iparosodás és a vegyipar virágkorát élte, kezdtük el gyártani és alkalmazni a xeno-ösztrogéneket. A cél a malária kezelése és a szúnyogirtás volt, majd rájöttünk, hogy rovarirtásra és permetezésre is tudunk használni xeno-ösztrogéneket, mint. pl. a DDT-t.

Az első xeno-ösztrogént (diethylstilbestrol, vagy röviden DES) brit tudósok szintetizálták 1938-ban. Egy ”csodagyógyszernek” tartották, és azonnal használni kezdték olyan nőknél, akiknél azt gondoltál, hogy a túl alacsony ösztrogén szint koraszülést okozhat.
Igaz, hogy a terhesség első három hónapjában a túl alacsony ösztrogén szint koraszülést okozhat, de meggondolatlan dolog volt mesterséges hormonokkal telepumpálni nőket anélkül, hogy gondoltak volna a mellékhatásokra.

Szóval felírták minden terhes nőnek, mintha valami vitamin vagy csodagyógyszer lenne. Több mint 5 millió nőt kezeltek a DES-el az USA-ban, Európában és Latin-Amerikában.

Szintén 1938-ban fedeztek fel egy másik xeno-ösztrogént (dichlorodiphenyl trichloroethane, röviden DDT) amiről kiderült, hogy jó rovarirtó szer… Sokan úgy vélik, hogy ez pozitív dolog volt, hiszen több millió ember életét mentette meg: olyan rovarokat irtottak ki, melyek maláriát terjesztettek.

Amivel nem számoltak…

Sajnos már csak a huszadik század közepére kezdtünk rájönni, hogy jóval nagyobb kárt tettünk magunkban, mint gondoltuk, amikor kezdték felismerni a xeno-ösztrogének hatásait…

Először az állatvilágon lehetett megfigyelni, hogy a xeno-ösztrogénektől felborult az endokrin rendszerük és képtelenek lettek a párzásra, fogamzásra és életre való utód világra hozására:
1947-ben egy ornitológus Floridában különös dolgokra lett figyelmes. A sasok populációja egyre csökkent, ami annak az eredménye volt, hogy a hím sasok nem akartak párzani. Évekkel később derült ki, hogy a fehérfejű réti sasok 80%-a terméketlen a rovarirtó hatása miatt!

Egyre több hír jött az ehhez hasonló ösztrogén hatásokról. 1980-ban egy Orlando melletti vegyi üzem (állítólagos) balesete következtében a DDT beleömlött egy közeli patakba. Ez a patak az Apopka tóba folyik. Ezután egy tudományos csoportot hívtak, hogy megvizsgálják, miért csökken az aligátorok száma. Jóval többet találtak, mint amire számítottak…Az aligátorok legalább 25%-ának deformálódott vagy túl kicsi pénisze volt. Sőt volt ahol megcserélődtek a nemek… Huszonöt évvel később a tóban lévő tojások 75%-a halott volt. Azoknak a hímeknek, amelyek túlélték, visszafejlődött az izomzata, és az endokrin rendszerük több ösztrogént termelt, mint tesztoszteront! Nem csak az aligátorokra hatott így: a tóban lévő élőlények 20%-ára hasonló hatással volt a vegyszer.

Ez azért is ijesztő, mert minden, ami a természetben történik, az az emberre is hatással van. Gyakorlatilag lehetetlen elkerülni ezeknek a mesterséges hormonoknak a hatását, hiszen a tápláléklánccal eljut hozzánk is.

Az elmúlt években több tanulmány is készült, ami kimutatja a kapcsolatot a xeno-ösztrogének és különböző betegségek között.  Az egyik például kimutatta, hogy Guatemalában egyes kislányok már 3-4 évesen elérik a pubertás kort… Úgy gondolják, hogy ez is a rengeteg xeno-ösztrogén hatása.

1992-ben egy közlemény jelent meg a British Medical Journal-ban a Koppenhágai Egyetem kutatásai alapján, mely szerint 1938-tól körülbelül 50%-al csökkent a spermák száma az ipari országokban.

Az egereken végzett kísérletekben, a vemhes egérnek csak két napig adtak DES-t, és a hím ivadékokban jelentős változások történtek: hermafroditaként születtek.

Számos kutatás van a xeno-ösztrogénekről, itt néhányat idéztünk csak.

A teendő egyértelműen az informálódás és a megelőzés. Ha vegyi anyagokkal dolgozol, akkor pedig érdemes megvizsgálni, hogyan is van a hormonrendszered…