A női ciklus

A női ciklus egy hónapról hónapra ismétlődő folyamat. Minden hónapban a női szervezetet felkészül a fogamzásra, a megtermékenyült pete beágyazódására. Amennyiben ez nem következik be, a szervezet kilöki a feleslegessé vált petét és a fogadásra előkészített szöveteket, a méh belső nyálkahártyáját: ez a menstruációs vérzés.

A menstruációs ciklus 4 szakaszának folyamatait minden nőnek ismernie kell! Lássuk egyszerűen és érthetően!

Menstruáció vagy vérzés időszaka:

A ciklus kezdetének mindig a menstruáció első napját tekintjük. A vérzés időszaka normálisan 3-5 napig tart. Ebben az időszakban leválik a méhnyálkahártya felső rétege, amely vérrel keveredik. Kb. 50 ml vért veszítünk egy menstruációs vérzés során.

A menstruáció alatt összehúzódik a méh izomzata, hogy támogassa a nyálkahártya leválását, aminek normális körülmények között fájdalommentesen kellene zajlania.

A menstruáicó lezajlása után újra elkezdődnek a petefészkekben a felépítő folyamatok, amely végül a vérzés végéhez vezet.

Follikuláris vagy proliferációs vagy felépítési szakasz:

A hipotalamusz, azaz az agyunk szabályozó központja kíséri figyelemmel a petefészkeink hormontermelődését és így szinkronizálja a normális menstruációs ciklust. Amikor a havi vérzés véget ér, a hipotalamusz GnRH hormont bocsájt ki, amely stimulálni fogja az agyalapi mirigyünket (hypofízis) az FSH (tüszőérlelő) és az LH (tüszőrepesztő) hormonok kiválasztására.

Ezek a hipofízis hormonok utasítják a petefészkeket ösztradiol termelésére, amely majd szépen elkezdi a tüszőérlelést (benne a petesejttel), egyszerre 1-2 tüsző indul érésnek. (Egy egészséges fiatal nőben 6-10-12 antrális tüsző van petefészkenként, amiből egy, nagyon ritkán kettő lesz domináns tüsző, ami el is juthat az ovulációig.)

Szintén a petesejt által megtermelt ösztrogének hatására a felépítési szakaszban, azaz a 6. és a 12-13. ciklusnap között a méhnyálkahártya megújul. Mint egy virágnál, amely új gyökeret hoz, új vérerek képződnek és nőnek bele a méhnyálkahártyába, s a nyálkamirigyek újra elkezdenek növekedni.

Az ösztrogének hatására méhnyaknyák termelődik és a hormonszint növekedésével egyre inkább olyan minőségűvé válik, ami segíti a spermiumok útját és lúgosítja a hüvelyi ph-t, így biztosítva a spermiumok túlélését. Ebben a szakaszban a méhnyak egyre inkább kinyílik, felhúzódik, puha lesz, a spermiumok bejutását ezzel is segítve.

Az ovuláció:

A 12-13. ciklusnapon az ösztrogén koncentrációja a vérben eléri a csúcsot, s ekkor az agyalapi mirigy által termelt luteinizáló hormon (LH) kiváltja a tüszőrepedést: az első (domináns) tüsző, amely beérik, kiszabadítja magából a petesejtet, mely a petevezetőn keresztül útnak indul a méh fele. Ez maga az ovuláció, azaz a tüszőrepedés. A visszamaradt tüsző-burok pedig azonnal átalakul sárgatestté és elkezd nagy mennyiségű sárgatest-hormont, azaz progeszteront termelni. A többi, érésnek indult tüsző falában még termelődik az ösztradiol, majd azok az ovuláció miatti visszacsatolás eredményeképpen a következő szakasz során lassan visszafejlődnek és elpusztulnak (ekkor az ösztrogén szint is leesik).

Luteális vagy sárgatest szakasz:

Ennek a szakasznak egészséges női szervezetben kb. 14 napig kell tartania, azaz a tüszőrepedés jó esetben két héttel a rá következő menstruáció előtt történik. (Egy 28 napos ciklust alapul véve a luteális szakasz 14. ciklusnaptól indul, s röviddel a következő menstruáció előtt, a 28-on végződik.

Ovuláció után egyik pillanatról a másikra a progeszteron koncentráció 200-300-szorosára változik, az ösztrogénhez viszonyítva. Ez a mennyiségű progeszteron fogja napról napra a méhnyálkahártyát megfelelő minőségűvé tenni egy esetleges beágyazódáshoz: azaz a méhnyálkahártya mirigyeit több szekrétum képzésére (azaz különböző anyagok kiválasztása indul meg) készteti, s a mirigyek tovább növekedésével a nyálkahártya átépül: a nyálkahártyába glikogén épül be, amely a glükóz tartalékolt formája. Amennyiben bekövetkezik a terhesség, az embrió az első hetekben ebből fog táplálkozni.

Ugyanakkor ez a progeszteron mennyiség jelzi az agyalapi mirigynek, hogy nem kell további ovuláció (visszacsatolás). A progeszteron megemeli az alap testhőmérsékletet, besűríti a méhnyaknyákot, megakadályozza egy későbbi ovuláció megtörténtét. A méhnyak is bezárul, keményebb lesz, lejjebb húzódik.

Ha megtermékenyítés nem történik meg ezen a. 14 napon belül (elsősorban az ovuláció utáni 8 nap során), a petefészek elkezdi csökkenteni az ösztrogén és progeszteron termelést. Kb. 1 nappal a menstruáció megindulása előtt a sárgatest visszafejlődik, és nem termel több progeszteront. Hirtelen mindkét hormon szintje lezuhan, ami miatt megindul a menstruáció.

A méh artériái a lecsökkent hormonszintek hatására összehúzódnak, a méhnyálkahártya vérellátása erősen lecsökken és helyi oxigénhiány (isémia) lép fel. Pár órán belül elhal a nyálkahártya és ledobódik. Ekkor történik egy újabb visszacsatolás: az alacsony hormonszint hatására a GnRH szint elkezd nőni és minden kezdődik elölről: új ciklus indul!