A stressz fogalma

Lássuk a stressz alapjait Selye professzor kutatási eredményei alapján:

A szó maga a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

A „jó” és a „rossz” stressz

Selye professzor szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni ”jó” és ”rossz” stresszt:

–          eustressz: jó stressz, erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet

–          distressz: rossz stressz, ártalmas, kellemetlen. Intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztés, megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi.

A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat. Mint mindenben, itt is az egyensúlyon van a hangsúly!

Stressz-koncepció

A magyar professzor nevéhez fűződik a stressz-koncepció leírása is. Szerinte nem-specifikus károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakasza van:

  1. az alarm, vagy vészreakció
  2. az ellenállás fázisa
  3. majd a kimerülés állapota.

Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója.

A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben.

A stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású. A kimerülés állapotának, a krónikus stressznek egyik legnyilvánvalóbb példája a segítő foglalkozásúak ún. kiégettsége, ami annak következtében alakul ki, ha például az orvos az orvos-beteg találkozásokat frusztrációként éli át.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen krónikus stressz állapot nemcsak súlyos pszichológiai, hanem élettani következményekkel is jár.

A stressz összetevői

Mivel a stressz fogalmát a mindennapi életben is igen gyakran és különböző értelemben használják, fontos meghatároznunk a stressz fogalom három összetevőjét. Ezek:

  • a stresszorok, a veszélyeztető környezeti hatások
  • az élettani és pszichológiai stressz reakciók (a stressz reakció beépített mechanizmus, akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír)
  • az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai.

A stresszorokat leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak.

A legismertebb életesemény skála a Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív, amely egyrészt arra kérdez rá, hogy megtörtént-e az adott életesemény az elmúlt évben, majd arra, hogy mennyire volt érzelmileg megterhelő (lásd lentebb). A legsúlyosabb életesemény egy közeli hozzátartozó halála, de például a gyermek születése, vagy a házasságkötés különböző mértékben minősül stresszornak.

Igen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki a pszichológiai és élettani stressz reakciókban, vannak, akik igen intenzív vegetatív válaszmintát mutatnak, közben érzelmileg kevésbé élik át a stressz reakciót, de a fordítottja is gyakori.

A harmadik összetevő magyarázza azt, hogy ugyanaz az életesemény, stresszor az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást is élvezetesként élnek át, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény.

Ez a különbözőség a stressz-elmélet legfontosabb orvosi kihívása, hiszen, miközben a stressz bizonyos esetekben a legsúlyosabb élettani következményekkel járhat, az orvosnak adott esetben, adott betegnél fel kell fedeznie, hogy miért és milyen helyzetek vezettek ezekhez a következményekhez.

A stressz folyamata

A stressz folyamata a következő összetevőkből áll össze:

  • Stresszor – egy esemény vagy egy helyzet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
  • Helyzetekre vonatkozó értékelés, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
  • Megküzdési folyamatok, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
  • A folyamat eredménye, amit az előidézett a személyiségben és az egészségi állapotban

Stressz-teszt

Az alábbi kérdőívvel felmérhető a stressz által okozott rizikó a szervezetünkre.

Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív

Kitöltési útmutató: csökkenő sorrendben találja a stresszorokat/eseményeket a listában. Minden esemény mellett ott találja a hozzá tartozó súlyossági pontszámot. Amennyiben Önnel megtörtént az adott esemény az elmúlt 12 hónapban, azaz az Igen/Nem kérdésre Igen-nel válaszol, jelölje be egy X-szel. Mellé jobbra pedig írja be a hozzá tartozó pontszámot! Ha az adott esemény az elmúlt 12 hónapban többször is megismétlődött, akkor az eseményhez tartozó pontszámot szorozza be annyival, ahányszor megtörtént!

Esemény                                                         Pontszám    Igen/Nem  Összpontszám

 

1. Házastárs halála                                               100                       ………….      …………

2. Válás                                                                  72                       …………       …………

3. Különköltözés                                                   65              …………        …………

4. Szabadságvesztés (börtön)                                 63                         …………      ………….

5. Közeli rokon halála                                                       63              …………     ………….

6. Személyi baleset vagy betegség                          53                         …………      ………….

7. Házasságkötés                                                    50                         …………      ………….

8. Munkahely elvesztése                                        47                         …………      ………….

9. Békéltetés (válóper)                                                       45                         …………      ………….

10. Nyugdíjba vonulás                                                       45                         …………      ………….

11. Családtag egészségi állapotának romlása         44                         …………      ………….

12. Várandósság                                                     40                         …………      ………….

13. Szexuális gondok                                             39                         …………      ………….

14. Új családtag érkezése                                       39                         …………      ………….

15. Vállalkozásban változás                                   39                         …………      ………….

16. Változás anyagi területen                                 38                         …………      ………….

17. Közeli barát elveszítése (halál)                        36                         ………….     ………….

18. Munkahelyen változás                                     36                         ………….      ………….

19. Házastárssal való gyakoribb vita                      35                         ………….     ………….

20. Ház, lakás, autó hitel felvállalása                     31                         ………….      …………..

21. Jelzálog                                                            30                         ………….     …………..

22. Munkahelyen munkakör/pozíció változás                   29                         ………….     …………..

23. Gyermek otthonról való „kirepülése”              29                         ………….     …………..

24. Konfliktus a házastárs családtagjaival             29                         ………….     …………..

25. Erőn felüli egyéni teljesítmény                         28                         ………….     …………..

26. Házastárs munkavállalásában változás            26                         ………….     …………..

27. Felsőfokú tanulmányok kezd./bef.                              26                         ………….     ………….

28. Életmódbeli változások                                   25                         ………….     ………….

29. Szokások megváltozása                                   24                         ………….     …………..

30. Főnökkel/felettessel való konfliktus               23                         ………….     …………..

31. Munkaórákban vagy feltételekben változás         20          ………….     …………..

32. Lakóhely változás                                            20                         ………….     …………..

33. Változás a főiskola/egyetem terén                              20                         ………….     …………..

34. Változás hobbi, rekreáció terén                       19                         ………….     …………..

35. Változás a hitgyülekezet körül                         19                         ………….     …………..

36. Változások szociális tevékenységek terén                   18              ………….     …………..

37. Kisebb összegű hitel felvállalása                      17                         ………….     …………..

38. Alvási szokások változása                                           16                         ………….     …………..

39. Családi összejövetelek gyakoriságának vált.        15                     ………….     …………..

40. Étkezési szokások változása                            15                         ………….     …………..

41. Nyaralás (üdülés)                                             13                          ………….     …………..

42. Karácsony                                                        12                         ………….      …………..

43. Apró szabálysértés elkövetése                         11                         ………….     …………..

Összesen                                                                                                     …………..

 

Kiértékelés

0-149 pont: nincs komoly probléma

150-199 pont: enyhe fokú stressz, 35% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

200-299 pont: közepes fokú stressz, 50% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

300+ pont: erőteljes stressz, 80% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

Ha a teszt szerint az elmúlt évben legalább közepes fokú stresszben éltünk-élünk, mindenképpen érdemes szakemberrel a mellékvese állapotát felméretni (megfelelő teszttel, illetve laborvizsgálattal)!