Tag Archive for: Férfiak

Dr. Lee-nek, a progeszteron amerikai kutatójának rengeteg olyan “véletlen” férfi páciense volt, akik úgy kerültek kapcsolatba a progeszteronnal, hogy a feleségeiket kenték be progeszteron krémmel. Egy pár ilyen “segítőkész” hónap után, a férfiak azt figyelték meg magukon, hogy a megnagyobbodott prosztatájuk erőteljes zsugorodásnak indult, a vizelési gondjaik is kezdtek megoldódni, nem beszélve arról, hogy fokozatosan visszatért a libidójuk.

Igen sok prosztata rákos férfi beteg arról számolt be, hogy progeszteron szint helyreállítás alatt az orvosaik által rendszeresen mért PSA szintjük (Prosztata Specifikus Antigén) jelentősen csökkent, illetve a daganat nem fejlődött tovább, sőt!

Olvass tovább

Hogyan is kezdődött az, hogy a figyelem a férfiakra terelődött ezen a területen?

Először arra lettünk figyelmesek, hogy a férfiak termékenysége csökkent… A termékenység csökkenése, az impotencia, a prosztata és sperma problémák – nem beszélve a nemi vágy csökkenéséről- mind-mind olyan problémák, melyekről SENKI sem akar beszélni.

Pedig ha nem beszélünk róla, a baj csak egyre nagyobb lesz, testileg-lelkileg. Ezért úgy döntöttünk, hogy igenis beszélünk róla!

Olvass tovább

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre.

Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.

Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?

Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást.

E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban.

Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve agonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat.

A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Hogyan és mire hat a szerotonin?

Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk.

A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).

A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.

Agyi egészség

A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.

Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.

Ha nincs elég a szerotoninból…

A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében.

Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.

A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel.

Az immunrendszer aktiválása esetén – például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is – a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.

A mellékvese fáradtság következményei szerteágazóak és egyénenként nagyon különbözőek lehetnek…

Mivel a kortizolnak számos létfontosságú feladata van az emberi szervezetben – többek között, de nem kizárólagosan!!! akkor, amikor stresszhatás alatt állunk, a mellékvese funkció csökkenése több élettani funkciót érint. A kortizol ugyanis

  • szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat,
  • szabályozza az inzulint és a glükózt, így a vércukor háztartást,
  • szabályozza az immun funkciókat,
  • választ ad a gyulladásokra,
  • szabályozza az anyagcserét.

Olvass tovább

A mellékvese fáradtság, az az állapot, amikor a mellékvese már nem bír elegendő kortizolt, és más hormonokat – melyekről szó lesz – megtermelni. Ez az állapot mindig fokozatosan alakul ki, azaz különböző klasszikus stádiumai vannak, hiszen a szervezet végig igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel. Olvass tovább

Mi történik akkor, ha stressz ér minket?

Amikor stressz ér minket, a mellékvese azonnal megemeli a kortizol szintet a vérünkben. Ez az ún. anti-stressz hormon védi ki a stresszt. Ha ez a mechanizmus nem működne, az végzetes volna!

Csakhogy ez azonnali következményekkel járhat, főleg, ha huzamosabb ideig vagyunk kitéve stresszhatás(ok)nak. Már egy rövidebb ideig tartó magas kortizol szint is okozhatja pl.  a menstruáció korábbi érkezését, ha egy vizsgaidőszakon vagyunk túl vagy ha a munkahelyünkön éppen határidős zárás van.

Olvass tovább

Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ám amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet a mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját. Ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni. Olvass tovább

A mellékvese fáradtság kialakulásának legklasszikusabb okai

A krónikus stressz fogalma igen jól ismert és gyakran emlegetett a nyugati társadalmakban. A leggyakoribb stresszorok a munkahelyi nyomás, a munkahelyváltás, egy szerettünk elveszítése, költözés, házasságbeli problémák, és így tovább…

A mellékvese fáradtság akkor következik be, amikor a minket érő stressz mennyisége meghaladja a testünk ellensúlyozó és helyreállító képességét.

További stresszorok, amelyek hosszútávon mellékvese fáradtságot okozhatnak:

  • Harag
  • Krónikus fáradtság
  • Krónikus betegség
  • Krónikus fertőzés

Olvass tovább

Egy igen érdekes és új terület a mellékvese fáradtság vagy más néven hypoadrenia kutatása és megértése. A felnőtt lakosság komoly százaléka szenved tőle, mégis Magyarországon még csak nem is nagyon diagnosztizálják az endokrinológusok.

Állandó fáradtságérzés, krónikus fáradtság, kimerülés…ugye nagyon gyakori? Ha segítséget kérünk, jobb esetben is csak azt a tanácsot kapjuk, hogy pihenjünk, ne éljünk stresszesen, de a legtöbb esetben nem kapunk kézzel fogható, konkrét és hatékony tanácsokat a hogyanról, a tüneteink okairól – hogy megérthessük, mi történik velünk, hogyan jutottunk el ebbe az állapotba -, a megoldási lehetőségekről pedig még kevésbé…

Pedig ezzel komolyan kell foglalkoznunk! Lássuk miért! Olvass tovább

A stressz fogalma

Lássuk a stressz alapjait Selye professzor kutatási eredményei alapján:

A szó maga a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk. Olvass tovább