Összetevők listája és amit érdemes tudni róluk

Vas – A vas a testünk minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtjeink festékanyagának, a hemoglobinnak a felépítéséhez elengedhetetlenül fontos. Vas nélkül nem keletkezhetnek új vérsejtek, és az oxigénre kiéhezett szervek nem működnek megfelelően.

Akik nem vesznek fel megfelelő mennyiségű vasat, fáradékonyabbak, és könnyebben meg is betegszenek a csökkent ellenállóképesség következtében.

A súlyos vashiány azaz vérszegénység jele a légszomj és a szapora légzés, mert ilyenkor a szív kénytelen gyorsabban pumpálnia vért, a tüdő pedig igyekszik fokozni a szervezet oxigénfelvételét.

Hiánytünetek:

• kimerültség
• szédülés
• fáradtság
• hajhullás
• sápadtság
• étvágytalanság
• gyakori fertőzések
• koordinációs készség csökkenése
• tanulási nehézségek

Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is, de vastartalmú enzimekre van szükség a DNS és az RNS szintéziséhez, valamint a fogínyban, a fogakban, a porcokban és a csontokban folyó kollagéntermeléshez is.

Vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin, mely számos élénk színű gyümölcsben és zöldségben megtalálható (pl. sárgarépa, pirospaprika, sárgabarack, sárgadinnye, sütőtök).

A férfiak és a nők vas-szükséglete eltérő.

A női szervezetnek a serdülés korától csaknem kétszeresére nő a vasszükséglete, amely napi 14,5-15 mg szerves vas felvételét jelenti. Ezzel szemben a férfi szervezetnek csak 8,5-9 mg a napi szükséglete.

A gyermek étrendi vasfelvétele a serdülés koráig mindenképpen érje el a napi 7-8 mg értéket.

A vas tartós hiánya vashiányos vérszegénységhez vezet, amelnek tünete a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam, a fáradékonyság illetve gyengeség, de árulkodó jel a sápadt bőr is.

A vas természetes forrásai:
korpa, paradicsomos szardínia, aszalt sárgabarack, tonhal olajban.

A vas felszívódását segíti a C-vitamin jelenléte a szervezetben.

A szervezet a vasat a szerves vasvegyületekből (vas-fumarát, vasIII-citrát, vas-glükonát, vas-peptonát)készült kiegészítőkből tudja a legjobban felvenni, és ezek az E-vitaminnal együtt is szedhetők, egyik sem veszti el hatását. A vas felszívódásáról azonban tudni kell, hogy az állati eredetű élelmiszerekből hasznosul a leginkább (15 %), míg a növényekből csupán kb. 5százaléka. Ezen felül a vasban gazdag növények (pl. spenót) oxálsavat is tartalmaznak, mely meggátolja a vas felszívódását.

Tehát, a vasat megfelelő mennyiségben tartalmazó étrend minden esetben tartalmazzon állati eredetű
élelmiszereket!

A vas felszívódását gátló tényezők:

• gyomorsavlekötő gyógyszerek,
• a teában található csersav,
• koffein,
• a gabonafélékben található növényi rostok.

A vas optimális mennyisége:

• felnőttek: 15mg /nap
• terápiás céllal: 25 mg/nap
• várandósoknak: 30 mg/ nap

A vegetáriánusok, a gyermekvállalásra készülő nők, a sportolók és az idősebb emberek számára javasolható vaspótlás. Fertőzés esetén nem jó vasat szedni, mert a baktériumok növekedéséhez is vasra van szükség.

Forrás:
Dr. James E Balch: Prescription for Nutritional Healing, Avery Publishing, Garden City Park, New York, 1990
Journal of Athlete Nutrition, Vol. 43. No. 1. 1991
Earl Mindell: Vitamin Biblia, Westinvest Kft, Budapest, 1991

Réz – A rézre kis mennyiségben ugyan, de nagy szüksége van a szervezetünknek: a vas felszívódásában és szállításában vesz részt, hogy az be tudjon épülni aztán a hemoglobinba. Nélkülözhetetlen továbbá a szervezet számára a C-vitamin felszívódásához is.A várandósoknak általában kevesebb a hemoglobinja.
A magzat fejlődése több rezet igényel, így ennek pótlására szüksége van a kismamának.

A réz segíti és szerepet játszik a csontok, ízületek és a bőr egészséges fejlődésében, továbbá:

• fokozza a vérkeringést
• baktérium, gomba és vírusölő
• segíti az idegrendszer működését
• jó erőben tartja a szervezetet,
• segíti a vas felszívódását

A réz hiánya az alábbi betegségeket okozhatja:

• vérszegénység,
• egyes szív- és érkoszorú-betegség,
• csontritkulás,
• ödéma,
• fáradékonyság.

A túlzott rézbevitel a szervezetben csökkenti a cinkszintet, és ez

• álmatlanságot,
• hajhullást,
• szabálytalan menstruációt
• depressziót okozhat.

A réz természetes lelőhelyei:

búzacsíra, mogyoró, mandula, dió, lencse, zöldborsó, szárazbab, zabpehely, petrezselyem, búzakorpa, csiperkegomba, borjúmáj, sertésmáj, tengeri halak.

Cink – A cink a szervezetünk számára az egyik nélkülözhetetlen nyomelem.

A cink természetes módon megtalálható a környezetben: a kőzetek, a víz és a levegő természetes módon tartalmazza a cink különböző koncentrációját. Az evolúció során az összes élő szervezet használta a környezetükben elérhető cinket metabolizmusuk különböző funkcióihoz. A cink olyan létfontosságú elem, amely az összes ökoszisztémában élő szervezet részére szükséges és nélkülözhetetlen.

Fontos a sejtosztódásbanés sejtmegújulásban, a sejtmembrán stabilizálásában. Hatékony a szabadgyökök semlegesítésében és erősíti az immunrendszert. Az inzulinnal együtt nélkülözhetetlen a normális cukoranyagcseréhez. Befolyásolja a sebgyógyulást, sőt a nemi működést is.

Továbbá:

Kulcsszerepet vállal a sejtmembránok stabilizálásában.
Közel hetven enzim megfelelő működéséért felelős.
Biztosítja az információhordozó nukleinsavak, a DNS és az RNS térszerkezetét.
A hormonképződéshez és az immunrendszerünk optimális működéséhez nélkülözhetetlen.
Ellenőrzi és irányítja az anyagcsere-folyamatokat.

A gyermek számára kimondottan fontos elem, mivel a növekedésben is szerepet játszik.

A cink megfelelő mennyiségű bevitele igen fontos ahhoz, hogy megőrizzük ízérzékelésünket, a fejlődés folyamatai során a növekedéshez, a nemi fejlődéshez és a szaporodás folyamataihoz is elengedhetetlen.
Szükséges az egészséges spermiumok termelődéséhez.
Fontos szerepe van a sebgyógyulásban.
Részt vesz az ártalmas fémek (pl. cadmium, ólom) semlegesítésében is.
Gyógyítja a pattanásos bőrt, csökkenti a megnagyobbodott prosztata okozta tüneteket.
A cink a vércukorszintünk szabályozásában is létfontosságú szerepet tölt be, közreműködik az inzulin térszerkezetének kialakításában.
Részt vesz a fehérjék és a nukleinsavak szi ntézisében.A hámtakaró épségének megtartásához is cinkre van szükség.

Várandósoknál támogatja a szervezetet a fertőzések elleni küzdelemben, fontos szerepet játszik a magzat fejlődésében, segíti az ivarmirigyek működését.

A cink a következő termékekben van jelen a természetben:

A hüvelyesekben, a tojásban, a májban, a húsokban, belsőségekben, osztrigában, rákokban, kagylókban, tengeri halakban, búzacsírában, tökmagban, olajos szardíniában, sertésbélszínben, tejtermékekben (különösen a sajtokban) és a teljes kiőrlésű termékekben.

Magnézium – A magnézium (Mg) olyan ásványi anyag, amely létfontosságú a szervezet megfelelő működéséhez.

A magnézium több száz enzim működéséhez elengedhetetlen, testünk minden sejtjében megtalálható, nélkülözhetetlen az izmok működéséhez, központi szerepe van a sejtműködés szabályozásában, különösen az izom és idegsejtek működésében.

Stresszoldó hatású, segít a depresszió leküzdésében, csökkenti a vérnyomást, megakadályozza a vese- és epekövek képződését. Jelentős szerepet játszik a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, valamint a nukleinsavak anyagcseréjében. A magnézium gátolja az öregedést, megelőzi az érelzáródást. Szükséges az egészséges csontozat felépítéséhez és megőrzéséhez. Megőrzi a fogak épségét.

Miért kiemelten fontos várandósság ideje alatt a magnézium pótlása?

A várandósság ideje alatt ötven százalékkal is megemelkedhet a napi magnéziumszükséglet. Tanulmányok bizonyítják, hogy hiánya oka lehet a spontán vetélésnek, fenyegető koraszülésnek és a retardált magzatnak. Ezért kiemelkedően fontos, hogy biztosítsuk a várandós szervezet számára a megfelelő magnézium-ellátottságot.

Már enyhe fokú magnéziumhiány következtében is fokozódhat a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásának veszélye. Nagyfokú hiánya szívritmuszavart, fáradtságot, izomgörcsöt, ingerlékenységet, idegességet és zavartságot válthat ki.

A magnézium-túladagolás hasmenést, émelygést okoz, de súlyosabb mellékhatása is lehet, ha a felesleges magnézium kiürítésére a szervezet nem képes. ennek tünetei: izomgyengeség, letargia, zavartság és nehézlégzés. Szerencsére, mivel gyorsan ürül a vesén keresztül, így ez ritkán fordul elő.

A magnézium legnagyobb mennyiségben a sötétzöld levélzöldségekben, hüvelyesekben, bizonyos gyümölcsökben (alma, füge, grépfrút, citrom), a burgonyában, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a teljes kiőrlésű lisztfélékben, olajos magvakban, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.

Kálcium – A kalcium rendkívül fontos ásványi anyag, azt is mondhatnánk, hogy nélküle nincs élet, ugyanis minden sejtnek és szövetnek szüksége van rá. A kalciumnak a csontok szilárdságának biztosításán kívül meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, magában az izomműködésben, sőt még a véralvadásban is.

A szervezet kalciumtartalmának 99 százaléka a csontszövetben található, mely egyben kalciumraktárként is funkcionál. A maradék kalcium a vérben és a sejtekben található, ahol a koncentrációja csak szűk határok között változhat, mert csak egy bizonyos koncentráció-tartományon belül tudja élettani funkcióit megfelelően ellátni. Hogy a mennyisége állandó maradjon, hormonok és vitaminok szabályozzák a felszívódás és kiürülés, valamint a csontba való beépülés vagy felszabadulás egyensúlyát is.

A kalcium felszívódásához szükség van a D-vitaminra!

A mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon a csontok fokozott bontásával és a D-vitamin aktív képzésének elősegítésével növeli a kalciumszintet. A D-vitamin segíti a kalcium bélből való felszívódását, továbbá a vizelettel történő kiválasztás mérsékelésésben is szerepet játszik. A napi ajánlott mennyiségű D-vitamin megfelelő kalciumszintet biztosít az egészséges csontozat kialakításához, viszont túl nagy mennyiségben még a csontokból is felszabadítja a kalciumot, ezért nem szabad túlzásba vinni szedését. Hiányában szinte biztosan nem szívódik fel elég kalcium.

A kalciumhiány következményei
az alacsony kalciumszint izomgörcsöket, izomfájdalmat és érzékelési zavarokat okozhat, mert fokozódik az idegek és az izmok ingerelhetősége, vagyis kisebb ingerekre hevesebben reagál a szervezet. Elegendő mennyiségű kalcium nélkül hosszú távon csontritkulás alakul ki.

A kalciumszint csökkenésének lehetséges okai
Több okból is csökkenthet a kalciumszint, ezeknek más-más a terápiája. A legegyszerűbben a kevés kalciumfogyasztás orvosolható, méghozzá tej, tejtermékek, bab, mandula, szezámmag, brokkoli vagy narancs formájában, de számos már élelmiszer is tartalmazza.
Nagyobb mértékű hiány esetén alkalmazhatunk kalciumpótlást is.
Kalciumhiányt okozhat még a mellékpajzsmirigy alulműködése, a D-vitamin-hiány, a vesebetegségek és hasnyálmirigy-gyulladás is, ezekben az esetekben a kiváltó ok megszüntetése nélkül nem jön rendbe a kalciumháztartás.

Várandósság és szoptatás során is megnő a kalciumszükséglet.

Bizonyos allergiás reakciók, például a méhcsípés is sürgősséggel kezelhetők kalcium adásával, ugyanis csökkenti az ödéma kialakulását.

Kalcium és székrekedés

Székrekedés kialakulása esetén fogyasszon több folyadékot és próbáljon meg rostdúsabb étrendre áttérni! Nézze meg azt is, milyen kalciumkészítményt használ, mivel a kalcium-foszfát és a kalcium-citrát kevésbé okoz székrekedést, mint a többi kalciumsó.
A kalcium citrát, laktát, glukonát, foszfát vagy egyéb szerves só formájában is kapható, ezek felszívódása jobb a karbonátsóénál és kevésbé okoznak gyomor-bél panaszokat is. A kalcium-citrát egyébként könnyen emészthető és nagyon jó hatásfokkal szívódik fel, ugyanis a hasznosulása nem függ a kémhatástól. Alkalmazásakor vesekőképződéstől sem kell tartani, ugyanis a citrát savanyítja a vizeletet, így nem tudnak kiválni a kalciumkövek. A kalciumtartalmú készítmények gyakran tartalmaznak D-vitamint is, mely elősegíti a felszívódását.

Mikor nem ajánlott a kalcium szedése?

Akinek kalciumtartalmú veseköve van, annak nem ajánlott a kalcium szedése, ugyanis lerakódásával növelheti a kő méretét. Aki hajlamos a vesekövességre, az kérje ki kezelőorvosa tanácsát, és kalciumszedés esetén fogyasszon sok folyadékot.

Mellékhatások, túladagolás

A kalcium szedése ritkán okoz mellékhatásokat, olykor némi gyomor-bélrendszeri panasz előfordulhat. Bár a kalcium adása önmagában ritkán vezet túladagoláshoz, arra azért figyelni kell, hogy ne szedjünk belőle túl sokat.
A túladagolás tünetei: hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, mentális zavarok, nagyfokú szomjúságérzés, vesekőképződés, súlyos esetben szívritmuszavarok.
A magas kalciumszint tartós fennmaradását okozhatja az A- vagy D-vitamin túladagolása, a mellékpajzsmirigy túlműködése, rosszindulatú daganatok, csontokat roncsoló betegségek vagy veseelégtelenség is.

Folsav – A folsav, vagy más néven B9-vitamin, a nevét a latin folium szó alapján kapta, melynek jelentése: levél. Ennek elsősorban pedig az az oka, hogy a folsav elsődleges forrásai a leveles zöldségek (különösen a paraj), a máj, a gyümölcsök és az élesztő. Az egészséges ember mintegy 5 és 15 mg folsavat raktároz szervezetében. A raktározott folsav teljes mennyiségének kb. fele található a májban.

A folsav vízben oldódó vitamin. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában az embrió gerincfejlődésében van szerepe a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért a várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása. A terhesség során a magzat növekedését és fejlődését leginkább a sejtosztódás határozza meg, ezért a megfelelő mennyiségű folsav bevitele a DNS előállításában betöltött szerepe miatt rendkívül fontos.

A folsav nemcsak a sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin, hanem szerepe van még a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez is.
A túlzott folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását!

A folsav felszívódása a mesterséges készítményekből hatékonyabb, mint a természetes forrásokból. A folsavnak a sejtekbe történő felvételéhez és raktározásához a B12-vitamin szükséges. A szervezet jó folsav-ellátottsága mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen a vegetáriánus táplálkozás esetén lehet veszélyes.

A folsavszükséglet vashiányos állapotban növekszik!

A folsavhiány következtében kialakuló kórképek:

• megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
• neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
• vegetatív zavarok
• pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység, depresszió)