Miért nem volt ovulációm?
Az ovuláció elmaradásának (anovuláció) lehetséges okai
A termékeny korú nők igen nagy hányada biztosra veszi, hogy ovulál, holott ez sajnos közel sem ennyire magától értetődő… az iparosodott világban a termékeny korú nők kb. 40%-ának nincsen rendszeres ovulációja.
A fiatal nők nagy többségének fogalma sincs arról, hogy hogyan működik a szervezete nőgyógyászati szempontból, megfigyeléseik sajnálatos módon maximum a menstruációjuk követésére terjed ki.
Ez a helytelen hozzáállás pedig ahhoz vezet, hogy észre sem veszik, hogy adott esetben rendszeresen nincs ovulációjuk-> ami azt jelenti, hogy nem termelnek kielégít mennyiségű progeszteront -> ami pedig hosszabb vagy rövidebb időn belül ösztrogén dominanciában fog megtestesülni.
Az anovuláció azt jelenti, hogy adott ciklusban vagy ciklusokban nincsen ovuláció, azaz tüszőérést követ tüszőrepedés. Attól, hogy valaki havonta menstruál, még egyáltalán nem biztos, hogy van ovulációja! Ez az, ami leggyakrabban félrevezeti a nőket, mert amíg nagyjából rendszeresen menstruálnak, azt hiszik, hogy minden rendben.
Persze a kérdés az, hogy milyen gyakran marad ki az ovuláció? Mert, ha tegyük fel egy évben egyszer kimarad egy ovuláció, azzal megbirkózik a szervezet és a hormonháztartás képes egyensúlyban maradni. Viszont, amikor már rendszeresen kimaradozó ovulációról beszélünk, az ösztrogén-progeszteron egyensúly fel fog borulni, azaz kialakulhat az ösztrogén dominancia.
Itt fontos megemlíteni, hogy ezt az alaphelyzetet sajnos tovább rontja az a tény, hogy a környezetünkből még több ösztrogént kapunők, mint pl. az etinil-ösztradiol a fogamzásgátlókból (ivóvízben is jelen van) vagy a xeno-ösztrogének.
Azaz, egy olyan szituációba kerültünk, ahol van saját ösztrogéntermelésünk, plusz a környezetünők rengeteg nem kívánt szintetikus ösztrogénnel lát el minket, miközben a progeszterontermelődésünk nem biztosított az ovulációk hiánya miatt. Ezt hívjuk ÖSZTROGÉN DOMINANCIÁNAK.
Ahhoz, hogy megértsük az anovulációt, fontos tudnunk, hogy hogyan működik a női szervezet, a ni ciklus és mi történik ovulációkor. Lássuk az alapokat, alaposan leegyszerűsítve: ovulációkor egy beérett, domináns tüsző kibocsát magából egy érett petesejtet. Ez a petesejt kiszabadul a petevezetőbe, ahol vár a megtermékenyülésre, ami aznap, vagy másnap történhet meg.
Ha a petesejt egészséges és egy szintén életképes spermium megtermékenyíti, majd be is ágyazódik a méh falába, létrejön a terhesség. Ha a petesejt mégsem termékenyülne meg, egyszerűen szétesésnek indul és a menstruáció meg fog jönni.
Amikor a tüszőrepedés = petesejt kiszabadulása (ovuláció) nem történik meg, anovulációról beszélünk. Ha ez ritkán történik meg, azt mondjuk, hogy valakinek volt egy anovulációs ciklusa. Ezzel nincs teendő, ezt a progeszteron kiesést még képes a szervezet ellensúlyozni. A probléma akkor kezdődik, ha egy termékeny korú nőnél ez rendszeresen történik, akár zsinórban 3-4 ovuláció is kimarad.
Ebben az esetben segítségre van szükség, mert a sorozatos anovulációs ciklusok súlyos progeszteron hiányhoz és ez által ösztrogén dominanciához fognak vezetni, ami pedig magában hordozza az endometriózis, meddőség, miómák vagy a mellrák veszélyét. Meg kell találni az anovuláció okát, majd hozzá kell segíteni a nőt az ovulációhoz.
Honnan tudom, hogy volt-e ovulációm?
Persze most jön a kérdés, hogy honnan tudom, hogy nekem van-e rendszeres ovulációm vagy sem? Ehhez követni kell a testünők és ciklusunk minden jelzését… ez bizony energiát, odafigyelést igényel!
Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre?
LÁSD: https://www.hormonharmonia.hu/osztrogen-dominancia/az-ovulacio/
Az anovuláció lehetséges okai
Az anovulációnak lehetnek természetes és abnormális okai. Természetes okok lehetnek a terhesség és a szoptatás.
Az abnormális okokkal mindenképpen érdemes foglalkozni, melyek az endokrin diszruptorokon túl életmódbeli tényezőkből fakadhatnak:
- krónikus stressz
- éhezés, anorexia, túlzásba vitt fogyókúra, túlzásba vitt testedzés
- krónikus betegségek
- szteroidos kezelés
- fogamzásgátló tabletta, injekció, tapasz, gyűrű használata
- stresszorok, mint utazás, vizsgaidőszak, hozzátartozó elveszítése, válás, anyagi létbizonytalanság, stb.
Lássuk bővebben!
Endokrin diszruptorok (xeno-ösztrogének)
Diszfunkcionális tüszőknek hívjuk azokat a tüszőket, melyek képtelenek egészséges petesejtet kibocsátani magukból. Ennek elsődleges oka lehet az embrió-kori tüszősérülés, melyet a xeno-ösztrogének okoznak.
Ezek erőteljes testidegen ösztrogénhatást gyakorolnak az embrió fejlődésben lévő ni (ösztrogén-érzékeny) szöveteire, mint a petefészkei és az abban szunnyadó tüszők.
Állatkísérletek százai igazolták azt a tényt, hogy amennyiben az anya emlős xeno-ösztrogén hatásnak van kitéve a terhesség alatt, főleg a terhesség legérzékenyebb első 4 hónapjában, az embrió tüszői nagymértékben sérülni fognak. Ezt egészen pontosan tüsző-kiégésnek is hívják, mert olyan hatást tapasztalnak a sérült tüszőkben, mintha azok belül kiégtek volna.
Leány embrióknál úgy kell elképzelni a nemi szervek fejlődését a terhesség első trimeszterében, hogy kb. 500.000 – 800.000 tüsző fejlődik ki a petefészkekben. Minden egyes tüszőben lennie kell egy egészséges még éretlen petesejtnek.
Ezeknek a tüszőknek az állapotát és fejlődését képesek negatívan befolyásolni a xeno-ösztrogének. Amikor az Anya ki van téve xeno-ösztrogén hatásnak, mert tegyük fel, műköröm szalonban üldögélő vagy hipóval fehéríti a ruhákat, akkor, ott valójában semmilyen különös jelét nem fogja tapasztalni a xeno-ösztrogén hatásnak, mivel kifejlett emberpéldány és a xeno-ösztrogén nanogramm mennyiségben jutott be a szervezetébe.
Ugyanakkor, az embrió legalább 100-szor érzékenyebb Édesanyjánál ezekre az endokrin diszruptorokra, amely azt jelenti, hogy az erőteljesen ösztrogén-dependens tüszői túlstimulálódnak a xeno-ösztrogének által, és így akár ki is éghetnek, sérülhetnek (lásd diszfunkcionális tüszők)!
Ennek a negatív folyamatnak az eredménye nem fog látszani egészen addig, amíg a gyermek serdülőkorú nem lesz. Serdül,- és fiatal felnőtt korban viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a tizenéves/huszonéves leány anovulációval és ezen keresztül progeszteron hiánnyal, azaz ösztrogén dominanciával fog küzdeni.
Lássuk a többi – általában életmódbeli tényezőt, melyek anovulációt okozhatnak:
A stressz és az a miatt kialakuló kórosan magas kortizol szint már önmagában anovulációs ciklusokat eredményezhet, mert a magas kortizol meg tudja akadályozni az agyalapi mirigyet az LH kibocsátásában, ami ugye magához az ovuláció meg nem történtéhez vezet.
Evolúciós szempontból vizsgálva, amikor egy női szervezet erőteljes stressz hatásoknak van kitéve, egyfajta önvédelmi mechanizmus az, ami ilyenkor meggátolja az ovulációt, hogy, ezáltal a szervezet meggátolja a teherbeesést. Krónikus stressz alatt álló nőnek az evolúció nem szán gyermeket, mert az így fogant gyermek életképtelen lehet vagy pedig az anya lesz képtelen a felnevelésére.
A fogamzásgátló tabletták szedése, főleg hosszú távú szedése is ilyen tényezőnek számít, hiszen a tablettaszedés éveken át gátolja a normális agyalapi mirigy-petefészek funkciót és nincs rá garancia, hogy a tabletta elhagyása után a petefészek funkció helyre fog állni (lásd post-pill anovuláció)
Az olyan anti-depresszánsok szedése, mint pl. a Prozac szintén képesek negatívan befolyásolni az ovulációt. Ezek oka, hogy a limbikus rendszerre hatnak, azon belül is a hipotalamuszra, amely felső irányítója a nemi működésnek a női szervezetben (lásd hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely)
Az olyan helytelen táplálkozás is anovulációhoz vezethet, ahol a sokszor fiatal nők rendkívül sok szénhidrátot fogyasztanak. Cukrot, tésztaféléket, kenyeret, burgonyát, félkész és készételeket. Ez a helytelen táplálkozás könnyen tartósan magas inzulin szintet, majd inzulin rezisztenciát eredményezhet, ami pedig magával hozza a magas androgén szintet.
Az inzulin eddig nem teljesen ismert okokból stimulálni képes az androgén receptorokat a petefészek külső felületén, aminek hatására az adott női szervezetben ki fog alakulni az androgén túltengés (férfias szőrösödés, fejteti kopaszodás, hasi hízás, stb). És bizony a kórosan túltengő androgének a női szervezetben komoly szerepet játszanak a tüszőrepedés megakadályozásában(lásd PCOS)!
Mivel segíthetünk?
1. Az ok felderítésével és annak kiküszöbölésével, a már kialakult okozatainak kezelésével (pl. stressz miatt kialakult mellékvese fáradtság kezelése, xeno-ösztrogén terhelés esetén azok további kiküszöbölésén túl méregtelenítéssel, stb.)
2. Ovulációt serkentő természetes hatóanyaggal (méhpempő) vagy gyógynövénnyel. Az agyalapi mirigyet optimális működésre, így ovulációra serkentő leghatékonyabb gyógynövényünk a barátcserje.
3. Az ovuláció hiánya miatt kialakult ösztrogén dominancia kezelésével: természetes progeszteronnal a szervezet kompenzációs folyamatainak újrahangolása érdekében