A női ciklus egy hónapról hónapra ismétlődő gyönyörű folyamat.
A ciklus során tulajdonképpen minden hónapban a női szervezetet felkészül a fogamzásra, a megtermékenyült pete beágyazódására. Amennyiben ez nem következik be, a szervezet kilöki a feleslegessé vált petét és a fogadásra előkészített szöveteket, a méh belső nyálkahártyáját: ez a menstruációs vérzés.
Menstruáció vagy vérzés időszaka
A ciklus kezdetének mindig a menstruáció első napját tekintjük. A vérzés időszaka normálisan 3-5 napig tart. Ebben az időszakban leválik a méhnyálkahártya felső rétege, amely vérrel keveredik. Kb. 50 ml vért veszítünk egy menstruációs vérzés során. A menstruáció alatt összehúzódik a méh izomzata, hogy támogassa a nyálkahártya leválását, aminek normális körülmények között fájdalommentesen kellene zajlania. A menstruáció végén újra elkezdődik a petefészkekben a felépítő folyamatok, amely végül is a vérzés végéhez vezet.
Proliferációs vagy felépítési szakasz
Normál esetben a hipotalamusz, azaz az agyunk szabályozó központja kíséri figyelemmel a petefészkeink hormontermelődését és így szinkronizálja a normális menstruációs ciklust.
Amikor a havi vérzés véget ér, a hipotalamusz GnRH hormont bocsájt ki, amely stimulálni fogja az agyalapi mirigyünket az FSH (tüszőérlelő) és az LH (tüszőrepesztő) hormonok kibocsájtására.
Ezek a hormonok utasítják a petefészket ösztradiol termelésére, amely majd szépen elkezdi a tüszőérlelést (petesejt érlelést a tüszőben), kb. 120 tüszőnél.
Szintén a petesejt által megtermelt ösztrogének hatására a felépítési szakaszban, azaz a 6. és a 12-13. nap között a méhnyálkahártya megújul. Az ösztrogének a vérkeringésen keresztül jutnak el a nyálkahártyáig. Mint egy virágnál, amely új gyökeret hoz, új vérerek képződnek és nőnek bele a méhnyálkahártyába, s a nyálkamirigyek újra elkezdenek növekedni.
Az ovuláció
A 12-13. napon az ösztrogén koncentrációja a vérben eléri a csúcsot, s ekkor az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt luteinizáló hormon (LH) kiváltja a tüszőrepedést: az első tüsző, amely beérik, kiszabadítja magából a petesejtet, mely a petevezetőn keresztül útnak indul a méh fele. Ez maga az ovuláció, azaz a tüszőrepedés. A visszamaradt tüsző-burok pedig azonnal átalakul sárgatestté és elkezd nagy mennyiségű sárgatest-hormont, azaz progeszteront termelni. Ezzel elindul a ciklus új szakasza.
Az ovulációról és annak megfigyelési módszereiről bővebb info a linkre kattintva.
Luteális vagy sárgatest szakasz
A tüszőrepedés jó esetben két héttel a rá következő menstruáció előtt történik. Tehát egy 28 napos ciklust alapul véve a luteális szakasz a 14. naptól indul a tüszőrepedés után, s röviddel a következő menstruáció előtt, a 28. napon végződik.
Ovulációkor bizony egyik pillanatról a másikra a progeszteron koncentráció 200-300-szorosára változik, az ösztrogénhez viszonyítva. Azaz a progeszteron átveszi az irányítást!
Ez a mennyiségű progeszteron fogja napról napra a méhnyálkahártyát megfelelő minőségűvé tenni egy esetleges beágyazódáshoz: azaz a méhnyálkahártya mirigyeit több szekrétum képzésére (azaz különböző anyagok kiválasztása indul meg) készteti, s a mirigyek tovább növekedésével a nyálkahártya átépül: a nyálkahártyába glikogén épül be, amely a glükóz tartalékolt formája. Amennyiben bekövetkezik a terhesség, az embrió az első hetekben ebből fog táplálkozni.
Ugyanakkor ez a progeszteron mennyiség küldi azt az üzenetet az agyalapi mirigynek, hogy nem kell további ovuláció.
Ha a megtermékenyítés nem történik meg ezen a kb. 14 napon belül (ciklus második fele, főleg ovuláció utáni 8 nap), a petefészek elkezdi csökkenteni az ösztrogén és progeszteron termelést. Majd kb. 1 nappal a menstruáció megjötte előtt a. sárgatest visszafejlődik, és nem termel több progeszteront sem, ekkor hirtelen mindkét hormon szintje hirtelen nagyon leesik, melynek hatására a méhnyálkahártya ledobódik, azaz megjön a menstruáció. Ez úgy történik, hogy a méh artériái a lecsökkent hormonszintek hatására összehúzódnak, a méhnyálkahártya vérellátása erősen lecsökken és helyi oxigénhiány (isémia) lép fel. Pár órán belül elhal a nyálkahártya és ledobódik.
Van egy ún. visszacsatolás, azaz az alacsony hormonszint hatására a GnRH elkezd növekedni és minden kezdődik elölről, új ciklusba léptünk!
Mint látható, az egész ciklus során a hormonok összjátéka figyelhető meg: az ösztrogén stafétabotot ad át a progeszteronnak a ciklus közepén, a petefészek munkáját pedig egy másik hormontermelő szervünk, az agyalapi mirigy kíséri figyelemmel.
Kísérjük figyelemmel a ciklusunkat!
Úgy valljuk, minden nőnek illik ismernie a testét, a ciklusát, amennyiben figyelemmel szeretné kísérni nőgyógyászati egészségi állapotát.
Általában egy átlag nő úgy éli le az életét hogy figyeli, hogy van-e menstruációja, illetve hogy az nagyjából szabályos-e, nincs-e közti vérzés. Azt hisszük, ha van havonta rendben menstruációnk, akkor biztosan teljesen egészségesek vagyunk. Az ovuláció (tüszőrepedés) figyelését elhanyagoljuk, pedig a progeszteron termelés ovuláció-függő. Abból a szempontból, hogy mennyi progeszteron termelődik, nagyon fontos tudni, hogy egyáltalán én a ciklusaimban ovulálok-e vagy nem.
Ciklusfigyelő írásban az önmegfigyelés különféle módszereit ismertetem.
Emellett rendelkezésünkre áll egy olyan könnyen kezelhető segédeszköz, mely nemcsak a ciklusunk követésében, hanem ezáltal a családtervezésben és a fogamzásszabályozásban is segíthet, az ovulációs mikroszkóp.